HU/Prabhupada 0002 - Őrültek világa

Előző oldal - videó 0001

Következő oldal - videó 0003

Lecture on SB 6.1.49 -- New Orleans Farm, August 1, 1975

HARIKÉSA: [FELOLVASÁS] Fordítás… „Ahogyan az alvó ember az álmaiban megnyilvánuló testnek megfelelően cselekszik, és azt a testet önmagának tekinti, úgy azonosítja magát az ember jelenlegi testével is, amit a múltban elkövetett vallásos vagy vallástalan tettei következtében kapott, és nem tud múltbeli vagy jövőbeli életeiről.” (Bhág. 6.1.49.)

PRABHUPÁDA:

jathádnyasz tamasza [jukta]

upászté vjaktam éva hi

na véda púrvam aparam

nasta-dzsanma-szmritisz tatha

(Bhág. 6.1.49.)

Ez a mi helyzetünk. A tudomány hiába fejlődik, mit sem tudunk arról: „Mi voltam ez élet előtt, és mivé leszek ez élet után?” Az élet folytatólagos. Ez spirituális tudás. De még azt sem tudják, hogy az élet folytatólagos. Úgy gondolják: „Véletlenül kaptam ezt az életet, ami majd a halállal véget is ér. Nem számít a múlt, jelen, vagy a jövő. Most élvezzünk.” Ezt úgy hívják tudatlanság, tamasz, felelőtlen élet. Tehát adnyah. Adnyah azt jelenti: nincs tudása. És ki nem rendelkezik tudással? Nos, tamasz. Akik a tudatlanság minőségében vannak. Az anyagi természetnek három kötőereje van: jóság, szenvedély, tudatlanság. A jóság kötőereje azt jelenti: minden világos, prakása. Ahogy most a felhők eltakarják a napot, a napfény átszűrve érkezik le. Ám a felhők felett süt a nap, minden kristálytiszta. A felhőkben viszont homály van. Ugyanígy, a jóság kötőereje alatt állók számára minden világos, akikre a tudatlanság kötőereje hat, azoknak minden értelmetlen és azok, akik össze vannak zavarodva, nincsenek sem a jóságban, sem a tudatlanságban, azok a szenvedély minőségében vannak. A három kötőerő. Tamasz: akit csupán a mostani teste érdekel, nem érdekli a jövő, és nincs tudása arról, mi volt ő azelőtt. Egy másik helyen is le van írva: Núnam pramattah kuruté vikarma (Bhág 5.5.4). Pramattah: olyan, mint az őrült. Nem tudja mitől őrült meg. Elfelejtette. És azt sem tudja, hogy a tettei miatt mi vár rá a jövőben. Őrült.

Ahogy ez a világ is az, a modern világ. Olyan, mint az őrültek világa. Nincs tudásuk az elmúlt életekről, nem érdekli őket a következő élet sem. Núnam pramattah kuruté vikarma (Bhág 5.5.4). És mivel nincs tudásuk a korábbi életeikről, teljesen elmerülnek a bűnös cselekedetekben. Mint egy kutya. Nem tudja, hogy miért lett kutya, és azt sem, hogy milyen testet kap legközelebb. Lehet, hogy egy kutya előző életében miniszterelnök volt, de amikor kutyaéletet kap, elfelejti. Ez is a mája hatása. Praksépátmika-sakti, ávaranátmika-sakti. Májának kétféle hatása van. Ha valaki a múltbeli bűnös tettei miatt kutya lett, de emlékezne arra, hogy: „miniszterelnök voltam, most kutya lettem”, akkor képtelen lenne így élni. Ezért mája elfedi tudását. Mritju. Mritju azt jelenti: mindent elfelejteni. Ezt hívják úgy, hogy mritju. Minden nap, minden éjjel tapasztaljuk. Amikor éjjel álmodunk, más világban, más életben vagyunk, megfeledkezünk erről a testről: „Most fekszem. A testem egy szép lakásban van, szép ágyneműn fekszem.” Nem. Azt álmodja, hogy csavarog az utcán, vagy egy hegy tetején áll. Tehát az álomban oda került… Mindannyiunkat az a test érdekel. Elfelejtjük a korábbi testet. Ez tehát a tudatlanság. Tehát tudatlanság. Minél inkább felemelkedni a tudatlanságból a tudás szintjére, ez a sikeres élet. Ha pedig tudatlanságban maradunk, az nem siker. Ez az élet kudarca. A Krisna-tudat mozgalma azért van, hogy az embert a tudatlanságból a tudás szintjére emelje. Erről szól az egész védikus irodalom: megmenteni az embert. Krisna azt mondja a Bhagavad-gítában a bhaktáknak – nem mindenkinek –: „Gyorsan kimentem [őket] a születés és halál óceánjából…” (BG 12.7). Egy másik helyen: „Különleges kegyemből Én, aki szívükben lakozom, a tudás fénylő lámpásával szétoszlatom a tudatlanságból származó sötétséget.” (BG 10.11). Különösen a bhaktáknak… Ő mindenki szívében ott van, de annak a hívőnek, aki megpróbálja megérteni Krisnát, neki segít. Segít neki. A hitetlenek, akik nem törődnek… Akik úgy élnek, mint az állatok: csak az evés, alvás, nemi élet és védekezés. Nem törődnek semmivel, nem akarják Istent megérteni vagy kapcsolatba kerülni vele. Azt gondolják nincs Isten, ezért Krisna nekik azt mondja: „Igazad van. Nincs Isten. Csak aludj.” Ezért van szükség szat-szangára. A szat-szanga, szatám praszangát. A hívők társaságának segítségével érdeklődni kezdünk Isten iránt. Emiatt van szükség központokra. Nem feleslegesen nyitunk oly sok központot. Nem. A cél, hogy az emberiség jobbá váljon.