HU/Prabhupada 0270 - Mindenkinek megvannak a saját természetes hajlamai



Lecture on BG 2.7 -- London, August 7, 1973

Pradyumna: fordítás: Most zavarban vagyok a kötelességemet illetően, és gyengeségem miatt elvesztettem önuralmamat. Ebben a helyzetben kérlek Téged, mondd meg világosan, mi a legjobb számomra! Most a tanítványod vagyok, egy lélek, aki meghódolt Előtted. Kérlek, oktass engem!”

Prabhupāda: Ez egy nagyon fontos vers a Bhagavad-gītāban. Az élet fordulópontját írja le. Kārpaṇya-doṣa. Gyengeség, a doṣa azt jelenti: hiba. Amikor valaki nem a helyzetének megfelelően cselekszik, az hiba. És ezt hívják gyengeségnek. Mindenki rendelkezik egy sajátságos természettel: svabhāva. Yasya hi svabhāvasya tasyāso duratikramaḥ. Svabhāva: emberi természet. Itt egy általános példa: yasya hi yaḥ svabhāvasya tasyāso duratikramaḥ. A szokás nem más, mint az ösztön. Ha valaki valamihez hozzászokott, vagy valami a természetévé, jellemévé vált, azt nagyon nehéz megváltoztatni. Adott a következő példa: śvā yadi kriyate rājā saḥ kiṁ na so uparhanam. Ha királlyá teszel egy kutyát, vajon ez azt jelenti, hogy nem nyalogatja majd a cipőket? Igen, a kutya természete, hogy nyalogatja a cipőket. Még ha király módjára fel is öltözteted, és ráülteted egy trónra, mégis, amint meglát egy lábbelit, odaugrik és nyaldosni kezdi. Ezt úgy nevezik, hogy svabhāva. Kārpaṇya-doṣa.

Tehát lehetetlenség megváltoztatni egy állat természetét, mely az anyagi energiától, a prakṛtitől ered. Prakṛteḥ kriyamāṇāni (BG 3.27). Kāraṇaṁ guṇa-saṅgo 'sya, kāraṇaṁ guṇa-sangaḥ asya sad-asad-janma-yoniṣu (BG 13.22). Miért? Minden élőlény Isten apró szerves része. Ezért az élőlények jellemvonásai eredendően olyanok, mint Istené. A különbség csupán a mennyiségben rejlik. A minőség megegyezik. Minőségileg megegyeznek. Mamaivāṁśo jīva-bhūtaḥ (BG 15.7). Ugyanaz a példa. Ha megvizsgálsz egy csepp tengervizet, minőségileg és kémiai összetevők tekintetében megegyezik [az óceánéval]. A mennyiség azonban eltér. Az egyik egy csepp, a másik pedig egy hatalmas óceán. Hasonlóképp, minőségileg mi is pontosan olyanok vagyunk, mint Kṛṣṇa. Tanulmányozhatjuk, hogy az emberek miért mondják, hogy Isten személytelen? Ha ugyanolyan minőségűek vagyunk, úgy Isten is személy. Hogyan lehet személytelen? Ha minőségileg megegyezünk, akkor amennyiben én egyénnek érezem magam, Isten egyéniségét miért kellene elutasítani? Ez egy másik ostobaság. A személytelen filozófusok gazemberek, képtelenek megérteni Isten természetét.

A Bibliában szintén az áll: „Az ember Isten képére lett teremtve.” Tanulmányozhatod Isten minőségét azáltal, hogy a saját minőségedet vagy bárki más minőségét tanulmányozod. A különbség csupán a mennyiségben mutatkozik meg. Rendelkezem valamilyen tulajdonsággal, egyfajta teremtő képességgel. Mi is teremtünk, minden egyéni lélek létrehoz valamit. De a mi teremtésünk összehasonlíthatatlan Isten teremtésével. Ez a különbség. Létrehozunk egy repülőgépet. Nagyon büszkék vagyunk erre: „Megalkottuk a Szputnyik-űrhajót, ami eljut majd a Hold bolygóra.” De ez nem tökéletes, mivel visszajön. Azonban Isten számtalan repülő planétát teremtett, sok millió és billió bolygót, nagyon nagyon nehéz bolygókat. Ahogy ez a bolygó is hatalmas hegyeket, óceánokat hordoz, mégis repül. Úgy lebeg a levegőben, mint egy vattacsomó. Ilyen Isten hatalma. Gām āviśya (BG 15.13). A Bhagavad-gītāban a következőt találjuk: ahaṁ dhārayāmy ojasā. Ki az, aki megtartja mindezeket a hatalmas bolygókat? Mi a gravitációval magyarázzuk. De a śāstrában azt találjuk, hogy Saṅkarṣaṇa az, aki megtartja őket.