HU/Prabhupada 0282 - Követnünk kell az acaryák nyomdokait



Lecture on BG 7.2 -- San Francisco, September 11, 1968

Tehát,

manuṣyāṇāṁ sahasreṣu
kaścid yatati siddhaye
yatatām api siddhānāṁ
kaścin vetti māṁ tattvataḥ
(BG 7.3)

Itt az áll: manuṣyas teṣāṁ śāstra 'dhikara yajñānāṁ sahasra-madhye. Nos, ki vagyok én, ki Isten, mi ez az anyagi világ és hogyan működik? Ezek a kérdések foglalkoztatnak egy művelt embert. Ezt egy ostoba ember nem érti. Ezért śāstra adhikāra. Śāstra azt jelenti, hogy az ember szerzett némi tudást a śāstrákból, a védikus írásokból. Amint olyan embereket keresünk, akiknek a tudása a védikus írásokból vagy a śāstrából származik, számuk azonnal lecsökken. Ebben a században, ha tudnád mennyi tanulatlan ember van, ó, nagyon sokat találnál. És ha meg akarod tudni, hogy hány olyan ember van, akinek mesterdiplomája van, a számuk azonnal lecsökken. Hasonlóképp, nagyon sok ilyen ember van, de ha olyan embert akarsz találni, aki élete tökéletesítésére törekszik, akkor ez szám azonnal lecsökken. És közöttük rengeteg transzcendentalistával, szvámival és jógival találkozhatsz. Ha megszámláljuk, hogy közülük hányan szeretnék megérteni Istent, ki rendelkezik Isten-tudattal, akkor ezeknek az embereknek a száma megint csökkenni fog. Ezért Kṛṣṇa azt mondja, hogy sok ezer emberből, csak néhány embert fog érdekelni, hogy tökéletesítse az életét. És sok ezer emberből, akik ténylegesen megpróbálják tökéletessé tenni az életüket, talán találsz néhányat – vagy nem találsz –, aki ismeri Istent vagy Kṛṣṇát. De Kṛṣṇa olyan kegyes, hogy Maga alászáll, hogy mindenki megismerhesse. És Ő annyira kegyes, hogy az anyagi világból való eltávozása előtt hátrahagyta a Bhagavad-gītāt, hogy az Ő személyes párbeszédeiből ismerhesd meg Istent. Tehát ha hiteles forrásból olvasod a Bhagavad-gītāt, Kṛṣṇa elbeszélése alapján, nem egy ostoba átértelmezésből, képtelenségből, hanem úgy, ahogy van… Nevezzük a nevén. Kṛṣṇa kijelenti: „ Én vagyok a Istenség Legfelsőbb Személyisége.” Ne értelmezd át ezt a változatot a te ostoba elgondolásod szerint, hanem fogadd el Kṛṣṇát az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként. Az Ő cselekedetei által, az Ő śāstrikus tudása, bölcsessége által… Korábban mindenki elfogadta, az összes ācārya.

Úgyhogy, követnünk kell az ācāryák lábnyomait. Mahājano yena gataḥ sa panthāḥ (CC Madhya 17.186). Nem érthetünk meg magasabb szintű dolgokat, hacsak nem követjük a nagy személyiségek lábnyomait. Akár a tudományos világban, a gravitáció törvénye. Nem tudsz semmit a gravitáció törvényéről, de Sir Isaac Newton azt mondta, hogy létezik a gravitáció törvénye. Ő elfogadta. Ez minden. Ez azt jelenti, hogy egy nagy személyiséget követsz. Hasonlóképp el kellene fogadnod Kṛṣṇát az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként, nem pedig a szeszélyeid alapján. Ám az olyan személyiségek elfogadták Őt, mint az Úr Caitanya, Rāmānujācārya, Śaṅkarācārya, nagy személyiségek, akik irányítják a lelki világ sorsát. Ezért ezt így kell elfogadnod.