HU/Prabhupada 0288 - Amikor Istenről beszélsz tudod, hogy mi Isten meghatározása?



Lecture -- Seattle, September 30, 1968

Vendég: Talán már megválaszoltad ezt a kérdést. Nem vagyok biztos benne. Nem hallottam. Gyerekkorom óta arra tanítottak, hogy szeressem Istent és akkor majd mindent szeretni fogok. Isten Kṛṣṇa?

Prabhupāda: Igen. Van más Istened? Bármilyen más Isten, mint Kṛṣṇa?

Vendég: Mi volt a kérdés? Ó, nem, nem...

Prabhupāda: Csak próbáld megérteni, mi Isten.

Vendég: Nem tudtam, hogy Isten Kṛṣṇa.

Prabhupāda: Nem, mindennek van egy meghatározása. Ha például azt mondom: „Ez egy karóra.” Tehát van egy meghatározása. A karóra azt jelenti, hogy kerek, van benne egy fehér óralap két mutatóval és sok számmal, amelyek az időt jelzik. Tehát adok egy leírást ehhez. Így bármi, amit látunk vagy tapasztalunk vagy próbálunk megérteni, mindennek kell, hogy legyen egy meghatározása. Így amikor Istenről beszélsz, tudod, hogy mi Isten meghatározása?

Vendég: Igen. Azt hittem, Isten a szeretet.

Prabhupāda: A szeretet nem meghatározás, a szeretet cselekvés. Igen, a szeretet. Szeretem Istent. A szeretet az én cselekvésem. De lennie kell valamilyen meghatározásnak Istent illetően. Azt is tudjátok, csak most elfelejtettétek. Mostanában csak azt mondják: „Isten nagyszerű.” Hogyan ellenőrzitek valami nagyszerűségét? A következőképpen. Ha azt mondjátok: „Ez az ember igazán nagyszerű!” kell lennie valamiféle értelmezésnek, hogyan állapítjátok meg a nagyszerűségét. Ez a megértés különböző fázisait jelenti. Tehát hogyan értitek meg, hogy Isten nagyszerű? Hogyan számítjátok ki, hogy innentől kezdve, ettől a ponttól Isten nagyszerű? Mint ahogy a Bibliátokban meg van írva: „Isten azt mondta: „Legyen teremtés!” és teremtés lett." Vagy nem? Ez nem egy állítás? Tehát itt a nagyszerűség. Ő (Isten) egyszerűen azt mondta: „Legyen teremtés!” és a teremtés megvalósult. Meg tudjátok ezt csinálni? Mondjuk, te egy remek ács vagy. Tudod azt mondani, hogy: „Legyen egy szék!” és nyomban ott egy szék? Lehetséges ez? Tegyük fel, hogy te vagy ennek az órának a készítője. Mondhatod azt, hogy: „Azt mondom, legyen itt egy óra!” és azonnal ott lesz egy óra? Ez lehetetlen. Ezért Isten neve satya-saṅkalpa. Satya-saṅkalpa. A Satya-saṅkalpa azt jelenti, bármit is gondol Isten, az nyomban megjelenik. Nem csak Isten, hanem azok is, akik elérték a jógik tökéletességét, majdnem ugyanúgy tudnak óhajtani valamit, mint Isten. Csodás dolgokat... Egy jógi, ha elérte a tökéletességet, amikor óhajt valamit, annyit mond: „Akarom ezt” és az nyomban ott lesz. Ezt hívjuk satya-saṅkalpa-nak. Sok példa van még erre. Ez a nagyszerűség. A modern tudósok megpróbálnak mindenféle űrhajókon repülni, a megfelelő sebességgel, azért, hogy elérjék a hold bolygót. Ezért sok amerikai, orosz és más országbeli tudós próbálja ezt. De nem sikerül nekik. Visszajön az űrhajójuk. De nézzétek Isten hatalmát. Milliónyi bolygó lebeg, mint a vattapamacsok. Ez a nagyszerűség. Tehát, ha bárki azt mondja: „Én vagyok Isten”, az egy gazember. Isten nagyszerű. Nem hasonlíthatjuk magunkat Istenhez. Nincs összehasonlítás. De a hitványság folytatódik tovább. „Mindenki Isten. Isten vagyok, Isten vagy”- valójában kutyák. Mutass annyi hatalmat, amennyi Istennek van, aztán mondd ezt. Először légy érdemes rá, aztán kérj. Milyen hatalommal rendelkezünk mi? Mindig függünk valamitől. Tehát Isten nagyszerű, és mi Istentől függünk. Ezért természetesen az következik ebből, hogy Istent kell szolgálnunk. Ez az egész lényege. A szolgálat alatt azt értjük, szeretettel szolgálni. Hacsak... Ahogy itt ezek a fiúk, a tanítványaim, engem szolgálnak. Amit csak mondok, azonnal teljesítik. Miért? Én egy indiai vagyok, egy külföldi. Két vagy három éve nem ismertek engem és én sem ismertem őket. Miért csinálják akkor? Mert ez a szeretet. A szolgálat azt jelenti, hogy kifejlesztjük a szeretetet. Tehát amíg nem fejlesztitek ki Isten iránti szereteteteket, nem szolgálhatjátok Őt. Sehol sem. Bármikor is szolgáltok, a szereteten kell alapulnia. Mint ahogy egy anya szolgálja a gyámoltalan gyermekét. Miért? Szeretetből. Így hát ehhez hasonlóan akkor lesz tökéletes az életünk, amikor a szeretetünk tökéletessé válik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Akkor minden rendben van. Ezt kell megtanulnotok. Ez a Kṛṣṇa-tudatos gondolkodás, kapcsolatban lenni Kṛṣṇa-val. Ahogyan én szeretem a tanítványaimat és a tanítványaim is szeretnek engem. Miért? Mi a közvetítő közeg? Kṛṣṇa.