HU/Prabhupada 0363 - Van aki a barátod, van aki az ellenséged lesz
Lecture on SB 7.9.17 -- Mayapur, February 24, 1976
- yasmāt priya apriya-viyoga-saṁyoga-janma-
- śokāgninā sakala-yoniṣu dahyamānaḥ
- duḥkhauṣadhaṁ tad api duḥkham atad-dhiyāhaṁ
- bhūman bhramāmi vada me tava dāsya-yogam
- (SB 7.9.17)
Prahlāda Mahārāja az előző versében azt mondja: „Nagyon félek az anyagi világban való létezés feltételeitől”, duḥkhālayam aśāśvatam (BG 8.15). Itt leírja, hogy mik az ilyenfajta szenvedés különböző fázisai. Yasmāt: az anyagi létezés következtében. Amikor idejövünk ebbe az anyagi világba, nagyon sok személlyel kapcsolatba kerülünk. Bhūtāpta-pitṛṇām, nṛṇām. Amint kikerülünk az anyaméhből, rengeteg rokonunk, barátunk lesz, bhūta-āpta, pitṛ, bhūtāpta, ṛṣi, pitṛṇām nṛṇām. Kapcsolatba kerülünk. Néhányan kedvesek és néhányan nem túlságosan barátságosak – ellenségek.
Tehát, yasmāt priyāpriya-viyoga-samyoga-janma. Viyoga-samyoga-janma. Amint egy gyermek megszületik, elkülönül a korábbi életétől, és egy másik, új élethez, új testhez kapcsolódik, viyoga-samyoga. Lehet, hogy az előző teste nagyon kellemes volt és ez a test nem annyira, mert alacsonyabb rendű. Lehetséges. Dehāntara-prāptiḥ (BG 2.13). Nem biztos, hogy mindig nagyon kellemes testet kapunk. Azonban az illuzórikus energia olyan erős, hogy még ha valaki egy disznó testét is kapja, azt gondolja: „Milyen szép!” Ezt úgy hívják: prakṣepātmika-śakti. Māyānak két különleges energiája van: āvaraṇātmika és prakṣepātmika. Általában māyā befed minket az illúzióval, és ha valaki egy kicsit felvilágosultabb, és ki akar kerülni māyā szorításából, akkor māyā egy másik potenciájával találkozik, a prakṣepātmikával. Tegyük fel, hogy valaki így gondolkodik: „Mostantól Kṛṣṇa-tudatú leszek. Ez a hétköznapi anyagi tudat annyira zavaró. Hadd legyek Kṛṣṇa-tudatú.” Ekkor māyā azt fogja mondani: „Na és mit fogsz kezdeni ezzel? Jobb, ha anyagi tudatban maradsz.” Ezt hívják prakṣepātmika-śaktinak. Ezért van az, hogy néha jön néhány ember a közösségünkbe, akik aztán csak néhány napig maradnak, majd elmennek. Ez a prakṣepata, kivetés. Hacsaknem nagyon őszinte, nem maradhat köztünk; kivetődik. Tehát Prahlāda Mahārāja azt mondta, hogy ez a két helyzet – van, aki kedves és van, aki nem – megy örökösen. Nem úgy van, hogy: „ha lecserélem ezt a testemet, ez a folyamat is befejeződik.” Nem. Mindaddig, amíg ez a test itt van az anyagi világban, addig tart ez a két folyamat. Van, aki a barátod lesz és van, aki az ellenséged. Yoga-samyoga-janma.
Ahogy megjelennek az ellenségeid, megjelenik a panaszkodás és az aggodalom. Śokāgninā. Ez a panaszkodás olyan, mint a bánkódás tüze. Śokāgninā. Śokāgninā sakala-yoniṣu. Ha azt gondolod, hogy csak az emberi társadalomban vannak efféle a dolgok – valaki az ellenséged, valaki a barátod –, akkor tévedsz. Nem. Minden társadalomban. Mindegyik yoniban... Láttátok, még a verebeknél is, a madár társadalomban is harcolnak egymással. Láttátok. Ők is bensőségesen érintkeznek, s újra harcolnak. Tehát akár a madarakat, akár a kutyákat vesszük. Mindegyik a harciasságáról híres. Tehát ez megy állandóan: valaki nagyon kedves, valaki ellenséges, és harc kerekedik közöttük. Sakala-yoniṣu dahyamānaḥ. Nem szabadulhatsz azáltal, hogy elkerülöd az egyik társadalmat és átmész a másikba. Ez nem lehetséges. Ily módon, ez a nézeteltérés tüze, az ellenségeskedés és barátság folytatódni fog, nem csak itt, de még a mennyei bolygókon is. A mennyei bolygókon is harcolnak egymással a devák és asurák. Az asurák irigyek a devákra, a devák pedig irigyek az asurákra. Mindenhol. Még Indra királynak is vannak ellenségei, habár ő nagyon gazdag. El szeretnénk jutni a mennyei bolygókra, hogy élvezzük annak a környezetnek a gazdagságát, de ott is ugyanazt találjuk.