HU/Prabhupada 0449 - A bhakti által lehet irányítani a Legfelsőbb Urat. Ez az egyetlen módja



Lecture on SB 7.9.3 -- Mayapur, February 17, 1977

Prabhupāda: Tehát Brahmāt, az Úr Brahmāt tartják az első létezőnek ebben az univerzumban. Lakṣmī megrémült; Brahmā is nagyon félt. Ezért kérte Brahmā Prahlāda Mahārājatól, hogy „Te menj előre, drága fiam, és békítsd meg az Urat! Neked sikerülhet, hiszen miattad jelent meg ebben a félelmetes formájában. Apád olyan sokféleképpen megsértette Őt azzal, hogy téged kínzott, büntetett, nehézségeket okozott neked. Ezért jelent meg ilyen dühösen. Tehát te tudod kiengesztelni. Mi nem. Nekünk lehetetlen." Prahlāda preṣayām āsa brahma avasthita antike. Így hát Prahlāda Mahārāja, aki igen emelkedett bhakta volt, meg tudta békíteni az Urat. Bhaktyā, a bhakti (odaadó szolgálat) által lehet irányítani a Legfelsőbb Urat. Ez az egyetlen módja. Bhaktyā maṁ abhijānāti (BG 18.55). A megértés is a bhakti folyamatán keresztül történik és ezáltal lehet irányítani Istent. Vedeṣu durlabham adurlabha ātmā-bhaktau. A Védák tanulmányozásával nem lehet Istent megérteni. Vedeṣu durlabham adurlabha ātmā-bhaktau. Ám bhaktái számára Isten nagyon-nagyon könnyen elérhető. Ezért a bhakti az egyetlen forrás. Bhaktyām ekayā grāhyam. Csak a bhaktin keresztül tudjuk megközelíteni Istent, és tudunk úgy beszélgetni Vele, mint egy baráttal. A tehénpásztor fiúk magukhoz hasonlóan bántak Kṛṣṇával. „Kṛṣṇa olyan, mint mi vagyunk." Miközben nagyon-nagyon mélyen szerették Őt. Ez az ő képességük. Ezért néha Kṛṣṇa megengedte, hogy a tehénpásztor fiúk a vállára üljenek. Ez a... Kṛṣṇa azt akarja, hogy „A bhaktám... Légy a bhaktám és irányíts Engem. Mindenki nagy tisztelettel hódol Nekem. Azt akarom, hogy valaki jöjjön és irányítson Engem." Ezt Ő akarja. Ezért fogadta el Yaśodā Mamát, hogy irányítsa Őt. Hogyan lehetséges Istent irányítani? Īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ (Bs. 5.1). Ő a legfelsőbb irányító. Ki irányíthatja Őt? Ez lehetetlen. Mégis beleegyezik abba, hogy tiszta bhaktája irányítsa. Beleegyezik abba, hogy „Rendben van, anyám, irányíthatsz Engem. Kötözz meg. Mutasd meg a botodat, hogy megijedjek."

Minden benne van. Ne gondoljátok azt, hogy Isten semmi, nem, śūnyavādi. Ő minden. Janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1). Athāto brahma jijñāsā. Brahman felől érdeklődtök. Paraṁ brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān (BG 10.12). Ott kell lennie a dühnek, Istennek nem kell mindig békésnek lennie. Ám a különbség az, hogy az Ő dühe és békés magatartása ugyanazt eredményezi. Prahlāda Mahārāja, egy igaz bhakta... Kṛṣṇa nagyon elégedett Prahlāda Mahārāja-dzsal, de nagyon elégedetlen az apjával, csakhogy az eredmény ugyanaz: mindketten felszabadulnak. Egy bhakta Isten társává válik, miközben a démon, akit Isten elpusztít, nem lesz a társa - nincs képesítve erre - mégis belép a spirituális királyságba. Felszabadulást kap az anyagi kötöttségtől. Tehát miért kéne egy bhaktának ugyanezt a helyzetet elnyernie? Ezért māṁ eti. Tato māṁ tattvato jñātvā viśate tad-anantaram (BG 18.55). Mert viśate, belép a spirituális királyságba. Aki felszabadult, mind beléphet.

brahma-bhūtaḥ prasannātmā
na śocati na kāṅkṣati
samaḥ sarveṣu bhūteṣu
mad-bhaktiṁ labhate...
(BG 18.54)

De azok, akik bhakták, nekik lehetőségük van belépni egy bolygóra, a Vaikuṇṭha bolygóra vagy Goloka Vṛndāvana bolygójára. Ezáltal nyeri el valaki az eredeti helyzetét. Ám ha nem gyakoroljuk a bhaktit, akkor beléphetünk ugyan a Brahman fényébe, de megvan az esélye annak, hogy leesünk. Āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ patanty adho 'nādṛta-yusmad-aṅghrayaḥ (SB 10.2.32). Azok tehát, akik a személytelen elméletet képviselik, beléphetnek a spirituális királyságba. Ezt hívják úgy, hogy paraṁ padaṁ. Padaṁ padaṁ yad vipadāṁ na teṣām (SB 10.14.58). De még ott is megvan a lehetőség arra, hogy esetleg leesnek. Āruhya kṛcchreṇa. Komoly lemondás és bűnbánat után az ember beléphet a Brahman fényébe. De ha nincs tudása a paraṁ padaṁról - samāśritā ye pada pallava plavam - lehet, hogy leesik. Az anyagi világban bhūtvā bhūtvā pralīyate van (BG 8.19).

De a transzcendens világban is, ha valaki belép a lelki királyságba, még onnan is megtörténik néha. Természetesen ez Isten vágyának megfelelően történik. Mint Jaya és Vijaya. Személyes társak voltak. De a magyarázat az, hogy Kṛṣṇa azt akarta, hogy „Menjenek... jelenjenek meg Hiraṇyakaśipuként..., ők ketten, Jaya és Vijaya, el kell menniük az anyagi világba és harcolnom kell velük." Mert hogy a harc által dühös legyen, ez a tendencia ott van. Hol nyilvánítja ki majd ezt Kṛṣṇa? A Vaikuṇṭha bolygón nincs lehetőség arra, hogy megmutathassa ezt a fajta dühöt és harcot. Ez lehetetlen. Ezért veszi rá a bhaktáit arra, hogy „Menjetek el az anyagi világba és váljatok az ellenségemmé, én pedig harcolni fogok! Dühös leszek" mert Vaikuṇṭhán, a lelki királyságban erre nincs mód. Mindenki szolgál, mindenki barátságos. Valamiféle kapcsolatban vannak... Hol jöhet itt szóba a harc? De a harci szellem ott van; a düh is ott van. Hol tudja ezt Kṛṣṇa megmutatni? És ezért jelenik meg Kṛṣṇa, dühös lesz és az egyik bhaktájából ellenség válik, és ez a Kṛṣṇa-līlā, nitya-līlā. Ez folytatódik.

Köszönöm szépen!

Bhakták: Jaya! Haribol!