HU/Prabhupada 0453 - Higgy benne! Csak és kizárólag Krisna a legfelsőbb autoritás



Lecture on SB 7.9.5 -- Mayapur, February 25, 1977

Ne gondoljátok, hogy Istennek nincsenek érzései, gondolatai. Nem. Mindezek jelen vannak. Ha Ő nem érezne szimpátiát, nekünk honnan lenne ilyen érzésünk? Mivel minden Istentől származik. Janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1). Athāto brahma jijñāsā. Mi a Brahman? A Brahman az eredeti forrása mindennek. Ez a Brahman. Bṛhatvāt bṛhanatvāt.

Tehát ha ez az érzés nincs meg Istenben, akkor hogyan lehetne bennünk ? Amikor egy ártatlan kisgyerek valamennyi tisztelet mutat felénk, akkor azonnal kegyes érzések ébrednek fel iránta, „Ó, itt ez a szeretetreméltó gyerek!” Az Úr Kṛṣṇa, Nṛsiṁha-deva, szintén pariplutaḥ lett, kegyet érzet, nem közönséges kegyet, mint például: Milyen ártatlan ez a kisgyerek!” Érzéssel, utthapya, azonnal felemelte, „Kedves gyermekem, állj fel!” Majd azonnal megsimogatta a fejét. Utthāpya tac-chīrṣṇy adadhāt karāmbujam. A karāmbhuja jelentése lótuszkéz, lótusztenyér. Ezek az érzések tehát jelen vannak. És Ő azt akarta... Mivel ez a fiú megzavarodott, hogy egy ilyen nagy mūrti előlépett az oszlopból, és az apja, a rendkívül hatalmas apja halott, természetes, hogy egy kis zavar támadt az elméjében. Ezért vitrasta-dhiyāṁ kṛtābhayam: „Kedves gyermekem, ne félj! Minden rendben! Itt vagyok, és nem kell félned. „Nyugodj meg! Meg foglak védeni!” Ilyen közöttük a kölcsönös érzés. Nincs tehát szükség arra,... hogy nagyon tanultakká, Védántistákká váljunk... Egyszerűen csak ezekre van szükség: legyél ártatlan, fogadd el az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, és borulj a lótuszlábaihoz. Így minden tökéletes. Erre van szükség: egyszerűség. Higgyetek Kṛṣṇában. Ahogyan Kṛṣṇa mondta: mattaḥ parataraṁ nānyat kiñcid asti dhanañ... (BG 7.7). Higgyétek ezt el! Nincs Kṛṣṇánál magasabb tekintély.

És Ő azt mondja, man-manā bhava mad-bhakto mad-yājī māṁ namaskuru (BG 18.65). Ez az utasítása. Ez minden tanítás lényege. Higgyetek Kṛṣṇában, a Legfelsőbb Személyben! Itt van Kṛṣṇa. Higgyétek el, hogy Kṛṣṇa itt van! Egy ártatlan gyerek el fogja hinni, de a mi agyunk annyira tompa, hogy kérdéseket teszünk fel... „Vajon a mūrti kőből, bronzból vagy fából készült?” mert nem vagyunk ártatlanok. Úgy gondoljuk, ez a mūrti egy bronzból készült valami. Még ha bronz is, a bronz nem Isten? A bronz is Isten. Mivel Kṛṣṇa azt mondja, bhūmir āpo 'nalo vāyuḥ khaṁ mano buddhir..., apareyam..., bhinnā me prakṛtir aṣṭadhā (BG 7.4). Minden Kṛṣṇa. Kṛṣṇa nélkül nincs létezés. Tehát Kṛṣṇa miért ne jelenhetne meg úgy, ahogyan Ő szeretne? Megjelenhet bronzban. Megjelenhet kőben. Megjelenhet fában, drágakőben. És egy festményben is. Bármilyen módon... Ezt jelenti, hogy mindenható. De kell elfogadnunk, hogy "Kṛṣṇa itt van." Ne úgy tekintsétek, hogy „Kṛṣṇa más, mint ez a mūrti, itt pedig csak a mūrti bronzból készült formája van.” Nem! Advaitam acyutam anādim ananta-rūpam (Bs. 5.33). Advaita. Sokszorosan kiterjed, de ezek mind azonosak.

Hasonlóan ehhez, jelen van a nevében is. Abhinnatvān nāma-nāminoḥ (CC Madhya 17.133). Amikor Kṛṣṇa szent nevét énekled, ne gondold, hogy ez a hangvibráció és Kṛṣṇa különböznek egymástól. Nem. Abhinnatvān. Nāma-cintāmaṇi-kṛṣṇaḥ. Ahogyan Kṛṣṇa cintāmaṇi, a szent neve is cintāmaṇi. Nāma cintāmaṇiḥ kṛṣṇaś caitanya-rasa-vigrahaḥ. Caitanya, teljesen tudatos, nāma-cintāmaṇi-kṛṣṇaḥ. Ha kapcsolatba kerülünk a névvel, tudnotok kell, hogy Kṛṣṇa teljesen tudatos a szolgálatotokról. Megszólítjátok, hogy „Ó, Kṛṣṇa! Ó, Rādhārāṇī! Szíveskedjetek lefoglalni engem a szolgálatotokban!” Hare Kṛṣṇa mantra azt jelenti, Hare Kṛṣṇa, „Ó, Kṛṣṇa! Ó, Rādhārāṇī, Kṛṣṇa energiája! Szíveskedjetek lefoglalni engem a szolgálatotokban!” Ayi nanda-tanuja patitaṁ kiṅkaraṁ māṁ viṣame bhavāmbudhau. Ez Caitanya Mahāprabhu tanítása. „Ó, Uram, Nanda-tanuja...” Kṛṣṇa nagyon boldog lesz, amikor kapcsolódtok a nevéhez, a tetteihez, vagy a bhaktájához. Ő nem személytelen. Kṛṣṇának nincs neve, de amikor a bhaktáival törődik, akkor ott egy név. Mint ahogyan Kṛṣṇa Nanda Mahārājával viselkedik, amikor Nanda Mahārāja fapapucsát... Yaśodāmayī megkérte a gyermek Kṛṣṇát, - láttátok a képet - hogy „Ide tudnád hozni apád papucsát?” „Igen!” És azonnal a fejére tette. Értitek? Ez Kṛṣṇa. Nanda Mahārāja nagyon elégedett lett, „Ó, a fiad igen kedves! Egy ilyen nehéz terhet is képes megtartani.” Ez tehát a kölcsönösség.

Ezért szólítja Caitanya Mahāprabhu úgy Kṛṣṇát, hogy ayi nanda-tanuja, „Ó, Kṛṣṇa, Te, aki Nanda Mahārāja testéből születtél...” Ahogyan az apa a testet adó személy, a magot adó apa, ugyanígy Kṛṣṇa, habár Ő minden eredete, de mégis, Nanda Mahārāja magjából születik. Ez a Kṛṣṇa-līlā. Ayi nanda-tanuja patitaṁ kiṅkaraṁ māṁ viṣame bhavām-budhau (CC Antya 20.32, Śikṣāṣṭaka 5). Caitanya Mahāprabhu sosem szólította Kṛṣṇát úgy, hogy „Ó, Mindenható!” Ez személytelen. Azt mondja, ayi nanda-tanuja, korlátozott, „Nanda Mahārāja fia.” Nanda Mahārāja fia. Ez a bhakti. Ő korlátlan. Ahogyan Kuntīdevī meglepődött, amikor azt gondolta, Kṛṣṇa fél Yaśodāmayītól. Ismeritek ezt a ślokát. Tehát Kunti... meglepődött, hogy „Kṛṣṇa, aki olyan különleges és hatalmas, hogy mindenki fél Tőle, Mégis megijedt Yaśodāmayītól.”

Ez az, amit a bhakták élvezhetnek, nem a... Az ateisták, vagy akik nem bhakták nem érthetik ezt meg. Ezért mondja Kṛṣṇa hogy, bhaktyā mām abhijānāti (BG 18.55). Csak a bhakták, senki más. Másoknak nem léphetnek be ebbe a birodalomba. Ők nem értik. Ha meg akarod érteni Kṛṣṇát, azt csak a bhaktin keresztül teheted. Sem a tudás, sem a jóga, sem a karma, sem a jñāna, semmi, semmi nem fog segíteni. Csak egy bhakta. És hogyan válhatsz bhaktává? Mennyire könnyű bhaktává válni? Láthatjátok Prahlāda Mahārāját, egy ártatlan gyermeket, aki egyszerűen a hódolatát ajánlja. És Kṛṣṇa szintén erre kér titeket, man-manā bhava mad-bhakto mad-yājī māṁ namaskuru (BG 18.65). Ha őszintén végzitek ezt a négy dolgot, mindig Kṛṣṇára gondoltok... Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Ezt jelenti Kṛṣṇára gondolni, man-manā. Ha ragaszkodtok a Hare Kṛṣṇa mantra énekléséhez, ha tiszta bhakták vagytok. Anélkül, hogy tiszta bhakták lennétek ez nagyon nehéz. Fárasztóvá válhat. De gyakorolnunk kell. Abhyāsa-yoga-yuktena (BG 8.8).