HU/Prabhupada 0470 - A mukti egy másfajta csalás



Lecture on SB 7.9.9 -- Mayapur, March 1, 1977

Śrīdhara Swāmī azt mondta, hogy a mukti szintén csalás. Miért kellene mukti? Kṛṣṇa nem követeli meg, hogy: „Hacsak nem vagy mukta, felszabadult, akkor nem szolgálhatsz.” Nem. Szolgálatot bármilyen állapotban lehet vállalni. Ahaituky apratihatā. Az nem úgy van, hogy először el kell érni a felszabadulást. Mert ahogy elkezded a bhakti folyamatát, akkor már felszabadulsz. Ez a szint oly nagyszerű, hogy a bhakta mindenfelé külön ok nélkül felszabadult állapotba kerül.

„Aki a teljes odaadó szolgálatba merül,
s nem esik vissza semmilyen körülmények között,
az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin,
s így a Brahman síkjára emelkedik.”
(BG 14.26)

Azonnal.

„Add fel a vallás minden változatát,
s hódolj meg egyedül Énelőttem!
Én megszabadítalak minden bűnös visszahatástól,
ne félj!”
(BG 18.66)

Tehát, ha Kṛṣṇa megszabadít minden bűnös visszahatástól, ez azt jelenti, hogy azonnal mukta, felszabadult vagy.

Felszabadulás azt jelenti… Belekeveredünk ebbe az anyagi világba, mert cselekedeteinkkel egyre másra gyártjuk magunknak az akadályokat. Nūnaṁ pramattaḥ kurute vikarma (SB 5.5.4). Mert ilyen helyzetben vagyunk, hogy ki vagyunk téve a hátrányos cselekedeteknek, s nem megfelelően hajtjuk végre azokat, még, ha nem is vágyunk rá… Még, ha nagyon óvatosak akartok is lenni, és egy hangyát sem akartok megölni, még akkor is észrevétlenül, sétálás közben oly sok hangyát megöltök. És ne gondoljátok, hogy emiatt nem vagytok bűnösök. Bűnössé váltok. Különösen azoknak, akik nem bhakták, felelősséget kell vállalniuk az effajta gyilkolásért, mert séta közben oly sok apró teremtmény… Láttatok már vizes edényt. Oly sok apró állat van benne. Már azzal, ha elmozdítod ezt az edényt, már azzal sok élőlényt megölsz. Amíg a sütőben meggyújtod a tüzet, ahol sok élőlény található, ezzel megölöd őket. Tehát tudatosan, vagy nem tudatosan, ilyen helyzetben vagyunk ebben az anyagi világban, hogy bármennyire is óvatosak akarunk lenni, elkerülhetetlenül elkövetünk bűnös cselekedeteket. Láttatok már dzsainistákat, ők az erőszakmentesség szerint élnek. Láthatjátok, amint egy ruhát tartanak ily módon, hogy az apró rovarok ne tudjanak a szájukba repülni. De ez mesterséges. Nem tudod ellenőrizni. A levegőben rengeteg élőlény található. Az vízben is nagyon sok élőlény található. Ezt a vizet isszuk. Ezt nem tudod az ellenőrzésed alatt tartani. Nem lehetséges. De, ha stabilan az odaadó szolgálatban foglalod el magad, akkor ezek nem fognak megkötni.

„Az ember végezze úgy munkáját, hogy az áldozat legyen Viṣṇunak, másképp tettei az anyagi világhoz kötözik.” (BG 3.9) Ha az életedet elkötelezed a yajñának, Kṛṣṇa szolgálatának, akkor az elkerülhetetlen bűnös cselekedetért, melyeket nem tudatosan követünk el, nem leszünk felelősek. Manye mithe kṛtaṁ pāpaṁ puṇyaya eva kalpate. Tehát az életünket el kell köteleznünk a Kṛṣṇa-tudatra. Akkor biztonságban vagyunk. Ellenkező esetben belebonyolódunk a cselekedeteink visszahatásaiba, és bennmaradunk a születés és halál körforgásában. Mām aprāpya nivartante mṛtyu-saṁsāra-vartmani (BG BG 9.3).

nūnaṁ pramattaḥ kurute vikarma
yad indriya-prītaya āpṛṇoti
na sādhu manye yato ātmano 'yam
asann api kleśada āsa dehaḥ
(SB 5.5.4)

A legbiztonságosabb helyzetünk, ha mindig elfoglaljuk magunkat a Kṛṣṇa-tudatban. Akkor lelkileg fejlődni fogunk és mentesek leszünk a bűnök visszahatásától.