HU/Prabhupada 0476 - A függő helyzet nem rossz, ha valaki a megfelelő személyre támaszkodik



Lecture -- Seattle, October 7, 1968

Nem tudom, hogy a helyzetem a meghódolás, és hogy az életem, a boldog életem alapja ez a meghódolás. Éppúgy, ahogy egy kisgyerek, ha engedelmeskedik a szülei kéréseinek, akkor az élete kellemes és boldog lesz. Egy fiatal lány, ha engedelmeskedik a szülei kéréseinek, és… Ez a védikus rendszer. Egy nő - a természeténél fogva - mindig függő helyzetben van. Ha mesterkélt módon független akar lenni, akkor az élete boldogtalan lesz. Ezért a védikus rendszer… Nem kitalálok dolgokat, hitelesen beszélek a védikus alapelvekről. A Manu-saṁhitā, a Védák törvényei, Manu, az emberiség atyja, Manu… Manu az emberiség atyja. Van neki egy törvénykönyve. A Manu-saṁhitā törvénykönyvet Indiában a hinduk még mindig követik. Tehát a Manu-saṁhitā kijelenti: na striyaṁ svatantram arhati. E törvény szerint a nőknek nem adható függetlenség. Akkor? Hogyan éljenek? Az életük, ameddig nem házasodnak meg, a szülőktől kell, hogy függjön, az ő irányításuk alatt kell élniük. És amint megházasodnak, a férjükre utalva kell élniük az életüket.

Amikor pedig a férj elmegy… Mert a hindu rendszer szerint a férj nem marad haláláig a családdal. Nem. Amikor a gyerekek felnőttek, akkor megválik a feleségétől és gyerekeitől, majd az élet lemondott rendjébe lép, sannyāsī lesz belőle. Csakúgy, ahogy én tettem. Vannak gyerekeim, unokáim, és feleségem, mégis… minden kapcsolatot megszakítottam velük. Ki gondoskodik most a feleségemről? Ó, már felnőtt gyerekei vannak. Nincs oka aggodalomra. A függő helyzet nem rossz, ha valaki a megfelelő személyre támaszkodik. Egyetlen apa sem mulasztja el a hajadon lánya kényelméről való gondoskodást, és a nőtlen fiáról sem feledkezik meg. A hindu rendszer szerint az apa és az anya felelőssége megszűnik, miután a gyermekeik megházasodtak, legyen szó fiúkról vagy lányokról. Megannyi kötelezettség. Ezután pedig szabadok. Szóval a függés, most a függésről beszélek. A függés nem jelent rosszat; a meghódolás nem rossz. Láttam a gyakorlatban, hogy a nő meghódol a férjnek… Még mindig rengeteg olyan nő van Indiában, akik nagyon boldogok és az életük ragyogó. Meg kell tanulnunk, hogyan kell kivitelezni a dolgokat. A függetlenség, a mesterséges függetlenség nem mindig jó. Valójában nem vagyunk függetlenek. Gondolhatom, hogy független vagyok, ám valójában nincs függetlenségem. Az érzékeim szolgája vagyok. Kāmādīnāṁ kati na katidhā pālitā durnideśa. Mindannyian az érzékeinket szolgáljuk. Hol van akkor a függetlenségem? Kijelenthetem, hogy független vagyok az apámtól, az államtól, az országomtól, a közösségemtől, viszont az érzékeim szolgája vagyok. Tehát, hol van a függetlenségem? Tisztában kell lennünk a saját eredeti helyzetünkkel, hogy minden körülmény között függésben vagyunk. Ezért a legjobb módszer az életem tökéletessé tételére, ha Istentől, Kṛṣṇától válok függővé. Ez minden problémára a megoldás. És erről szól a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom. Próbáljátok megérteni az eredeti helyzeteteket, és hódoljatok meg Isten, Kṛṣṇa előtt. Akkor boldogok lesztek. Nagyon egyszerű dolog. Abban a pillanatban, mikor átadjátok magatokat Istennek, azonnal eléritek a boldogságot. Mām eva ye prapadyante māyām etāṁ taranti te.