HU/Prabhupada 0479 - Valójában akkor kezdesz el élni, amikor megérted a valódi helyzetedet.
Lecture -- Seattle, October 7, 1968
Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban itt a yoga rendszerről beszél, mayy āsakta-manāḥ. A hatodik fejezetben már egyszer összefoglalta a yoga rendszerét. Az első hat fejezet arról szólt, hogy mi az élőlények eredendő helyzete. A Bhagavad-gītā tizennyolc fejezetből áll . Az első hatban csak az élőlények eredendő helyzetéről van szó. Aztán, amikor ez világos... Mint amikor megérted, hogy valójában milyen helyzetben vagy, akkor igazán elkezdhetsz cselekedni. Amíg nem tudod, mi a valódi helyzeted... Mondjuk, amíg az irodában nem dől el, mi a ti beosztásod, milyen feladatot kell végrehajtanod, addig nem tudsz semmit sem szépen elvégezni. Ez egy gépírónő, ő egy ügyintéző, ő a küldönc, itt van ez és az. Így mindenki szépen teszi a dolgát. Ezért az embernek meg kell értenie, mi az élőlény eredendő helyzete. Ezt magyarázza el Kṛṣṇa az első hat fejezetben. Adyena śastena upāsakasya jīvasya svarūpa-prāpti-sādhanaṁ ca pradhānaṁ niṁ proktam. Baladeva Vidyābhūṣana a Bhagavad-gītā hiteles magyarázója azt mondja, hogy az első hat fejezetben nagyon világosan van megmagyarázva az élőlény eredendő helyzete . Valamint az, hogy valaki hogyan értheti meg ezt az eredendő helyzetet. A yoga rendszer tehát arra való, hogy a segítségével megértsük az eredendő helyzetünket. Yoga indriya-saṁyamaḥ. Állandóan az anyagi élvezetekkel foglalatoskodunk. Az anyagi lét az érzékek élvezetes lefoglalását jelenti. Az egész világon ez történik, csak menj ki az utcára, és látod, hogy mindenki nagyon szorgosan tevékenykedik. Sok dolga van a boltosnak, az autóvezetőnek, Mindenkinek ezer a dolga - annyira elfoglaltak, hogy sok baleset is történik. Miért ilyen tevékenyek az emberek? Ha egy pillanatra megnézzük, valójában mivel foglalkoznak, akkor látjuk, hogy az érzékeik kielégítésével. Minden erről szól. Mindenki azon fáradozik, elégedetté tegye az érzékeit. Ez anyagi dolog. A yoga azt jelenti, hogy uralkodunk az érzékeink felett, és arra törekszünk, hogy megértsük, mi a lelki helyzetünk, az eredendő helyzetünk. Ahogy egy fiú, aki megszokta, hogy mindig csak játszik, nem tud a tanulásra figyelni, hogy megértse a következő életét, vagy a lehetőséget arra, hogy magasabb helyzetbe kerüljön. Hasonlóképpen, ha mi is gyermeki módon cselekszünk, és nem érdekel a jövőnk, akkor csak az érzékeinkkel játszunk, amit anyagi életnek hívnak. Az anyagi és spirituális lét közötti az a különbség, hogy ha valakit csak az érzékei kielégítése érdekel, azt anyagi létnek hívják. Több ezer ilyen anyagias ember közül jó, ha egy meg akarja érteni, "Ki vagyok én? Mi végre érkeztem erre a világra? Miért találom magam oly sokféle szerencsétlen helyzetben? Van-e erre valami gyógymód...?" amikor ezek a kérdések felmerülnek, valójában akkor kezdődik a spirituális élet. És ez az emberi létforma értelme.