HU/Prabhupada 0502 - Add fel az ostoba terveket - fogadd el a Kṛṣṇa-tudat átfogóbb életét



Lecture on BG 2.15 -- Hyderabad, November 21, 1972

Tehát Prahlāda Mahārāja azt tanácsolja, hogy „Add fel ezt az összes ostoba tervet!” Vanaṁ gato yad dharim āśrayeta (SB 7.5.5). Csak vanaṁ gataḥ, ami azt jelenti, szabadulj meg ettől a tervtől, az élet gṛham andha-kūpam tervétől. Fogadd el a Kṛṣṇa-tudat átfogóbb életét. És ekkor majd boldog leszel. Hitvātma-pātaṁ gṛham andha-kūpaṁ vanaṁ gato yad dharim āśrayeta (SB 7.5.5). Harim āśrayeta. Az igazi tennivaló az a harim āśrayeta. Vanaṁ gataḥ. Vanaṁ gataḥ azt jelenti, menj az erdőbe. Régebben a gṛhastha életet követően a vānaprastha és a sannyāsa rend tagjai az erdőben éltek. De az élet fő célja nem az, hogy az erdőbe menjünk. Mivel ott annyi állat van. Ez azt jelentené, hogy azok fejlettek a a lelki életben? Ezt úgy nevezik, markaṭa-vairāgya. Aminek a jelentése a „majom lemondás.” A majom meztelen. Nāga-bābā. Meztelen. És a majom gyümölcsöt eszik, a fa alatt vagy azon él. De legalább három tucat felesége van. Tehát ennek a markaṭa-vairāgyának, ennek a fajta lemondásnak nincs értéke. Az igazi lemondás. Az igazi lemondás azt jelenti, hogy feladod ezt az andha-kūpa életet, és menedéket veszel Kṛṣṇánál, harim āśrayeta. Ha menedéket veszel Kṛṣṇánál, akkor tudod feladni ezt, mindezt az izmusokra épülő életet. Máskülönben nem lehetséges, bele fogsz esni az izmusok életének csapdájába. hitvātma-pātaṁ gṛham andha-kūpaṁ vanaṁ gato yad dharim āśrayeta (SB 7.5.5). Nem feladni... Ha feladsz valamit, akkor el is kell fogadnod valamit. Egyébként zavarni fog. Fogadd el. Ez a tanács, paraṁ dṛṣṭvā nivartate (BG 2.59). Fel tudod adni a családos életet, a társadalmi életet, az ilyen vagy olyan életet, ha elfogadod a Kṛṣṇa-tudatos életet. Egyébként lehetetlen. Máskülönben el kell fogadnod valamelyiket ezek közül az életek közül. A szabadságod nem kérdéses. Az aggodalmaktól való megszabadulás sem kérdéses. Ez az út.

Ugyanez a dolog, ez a tattva-darśibhiḥ, azok, akik valóban látják az Abszolút Igazságot... athāto brahma jijñāsā, ez áll a Vedānta-sūtrában... Ahogyan tegnap egy fiú kérdezte tőlem, hogy „Mi a Vedānta? Mi értelme a Vedāntának?” Ez nagyon jó, nagyon könnyű. A Véda tudást, az anta pedig végsőt jelent. Vagyis a Vedānta a végső tudást jelenti. A végső tudás pedig Kṛṣṇa. Kṛṣṇa azt mondja, vedaiś ca sarvair aham eva vedyo vedānta-kṛd veda-vid ca aham. Ő a Vedānta megalkotója és ismerője. Anélkül, hogy Ő lenne a Vedānta ismerője, hogyan írhatta volna le a Vedāntát? Valójában a Vedānta filozófiát Vyāsadeva, Kṛṣṇa egyik inkarnációja írta le. Tehát Ő vedānta-kṛt. És egyben vedānta-vit is. Tehát a kérdés az volt, hogy vajon a Vedānta azt jelenti, hogy advaita-vāda vagy azt, hogy dvaita-vāda. Ezt igen könnyű megérteni. A Vedānta első aforizmája az athāto brahma jijñāsā, érdeklődni a Brahman, az Abszolút Igazság felől. Most, tehát hol érdeklődni? Ha érdeklődni akarsz, akkor olyasvalakihez kell menned, aki ismeri a dolgokat. Ezért azonnal, a Vedānta-sūtra legelején ott a kettősség, hogy valakinek kérdezni kell, valakinek pedig tudni kell a választ. Athāto brahma jijñāsā. Tehét a Vedānta-sūtra hogyan lehetne advaita-vāda? Ez dvaita-vāda, már a legelejétől kezdve. Athāto brahma jijñāsā. Érdeklődni kell arról, mi a Brahman, valakinek pedig válaszolnia kell, a lelki tanítómester és a tanítvány, ez kettő. Hogyan mondhatod, hogy ez advaita-vāda? Tehát így kell tanulmányoznunk. Itt az áll, hogy tattva-darśibhiḥ. A tattva-darśibhiḥ azt jelenti, vedānta-vit, az, aki ismeri a Vedāntát. Janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1). Az, aki ismeri az Abszolút Igazságot, ahonnan minden kezdődik. Janmādy asya yataḥ. Ez a Śrīmad-Bhāgavatam eleje.