HU/Prabhupada 0568 - Mindössze adományokból élünk. Ha szeretnél, akkor adhatsz te is



Press Interview -- December 30, 1968, Los Angeles

Prabhupāda: Szóval, mindent egybevéve, idejöttem és úgy gondolom, sikeres vagyok, igen.

Újságíró: Ennyi időhöz képest nem tűnik nagyon soknak a megtértek száma. Mennyi követő van… Bocsásson meg, kérem!

Prabhupāda: Minden rendben.

Újságíró: Mennyi követője van? Csak száz?

Prabhupāda: Valamivel több, mint száz.

Hayagrīva: Ők az avatottak, akik szigorúan követnek. Természetesen egyre többen és többen jönnek a templomokba. Egyre többen csatlakoznak.

Újságíró: Mennyi templom van összesen?

Prabhupāda: Tizenhárom templomunk van. Tizenhárom.

Újságíró: Tizenhárom?

Prabhupāda: Egy Los Angelesben, egy San Franciscoban, egy New Yorkban, egy Santa Feben, egy Buffaloban, egy Bostonban, egy Montrealban, egy Vancouverben, és Seattleben, Columbusban, Londonban, Hamburgban, és Hawaiin.

Újságíró: Nos, akkor több, mint száz ember van a tizenhárom templomban.

Prabhupāda: Igen. Igen, több mint száz. Körülbelül…

Hayagrīva: Nem tudom.

Prabhupāda: Igen, van róla listám. Több, mint száz.

Hayagrīva: Legalább annyinak kell lenni, mert akkor csak tízes átlag lenne templomonként.

Prabhupāda: Igen. Itt, ebben a templomban körülbelül húsz fő van.

Újságíró: Itt körülbelül húsz. Honnan van a pénz a Godhead magazin nyomtatására?

Prabhupāda: Istentől, Isten küldi.

Újságíró: Nos, igen, ebben egészen biztos voltam, de Isten nem állít ki csekket és ilyen dolgokat. Csak kíváncsi vagyok. És azt kell mondanom, hogy…

Prabhupāda: Isten parancsol nektek és ti fizettek. Ez minden.

Újságíró: Azt kell mondanom, hogy erre a kérdésre ez egy igen kétértelmű válasz.

Prabhupāda: Igen. Ide jöttem… Meg lesz lepve. Mindössze hét dollárral jöttem ide, és a teljes intézmény kiadása, úgy gondolom, nem kevesebb, mint havi ötezer dollár. Legalább.

Újságíró: Ez hatvanezer egy évben. Ez adományból van?

Prabhupāda: Ötezer az a legkevesebb. Úgy gondolom, több annál.

Hayagrīva: Nem tudom.

Prabhupāda: Igen. Mert ennek a templomnak csak a bérléséért négyszázat fizetünk. Ehhez hasonlóan minden egyes hely bérlésére három-négyszázat fizetünk.

Újságíró: Vállalnak olyan emberek is szolgálatot, akik nem tanítványok, de bhakták?

Prabhupāda: Igen. Megengedjük mindenkinek. „Gyertek, énekeljetek. Vegyetek prasādamot.” Ajánljuk a prasādamot. Énekeljetek, táncoljatok, hallgassátok a Bhagavad-gītāt, egyetek prasādamot és menjetek haza!

Újságíró: Más szóval, ha adományozni akarnak, azt megtehetik.

Prabhupāda: Igen. Kérünk adományt: „Mi csak az adományokból élünk. Ha szeretnél pénzt adni, megteheted!” Az emberek adnak. Igen.

Újságíró: Igen. A magazint is így adják ki?

Prabhupāda: A magazint is. Kivisszük a piacra, és áruba bocsátjuk. Az emberek megveszik. Tehát valójában nincs rendszeres forrásunk.

Újságíró: Ó, nincs!

Prabhupāda: Nincs. Egyszerűen csak Kṛṣṇától függünk. De Kṛṣṇa kegyéből a mozgalmunk növekszik. Nem csökken.

Újságíró: Ez jó. Csak kíváncsi vagyok, mert ez egy szép magazin.

Prabhupāda: Próbáljon segíteni nekünk.

Újságíró: Tessék?

Prabhupāda: Próbáljon meg segíteni a mozgalomnak! Az önök Amerikájában sok gazdag ember van. Ha valaki, egy vagy kettő eljön és segíti ezt a mozgalmat, akkor nagyon stabilan tudunk fejlődni. Nincs pénzünk. Nagyon keményen küzdünk. Érti? Ez a fiú az Ohio-i Egyetemen professzor. Az összes jövedelmét erre költi. Ehhez hasonlóan mindegyik fiú amit keres, azt erre költi. De ez nem elég, érti? Szükségünk van a hírverésre. Nem tudjuk elég példányszámban kiadni a magazint. Havonta legalább ötvenezret akarunk nyomtatni, de nincs rá pénzünk. Legfeljebb ötezret adunk ki.

Újságíró: Ki fújja a sófárt?