HU/Prabhupada 0620 - A gunája és karmája szerint mindenki egy bizonyos fajta munkát végez

Előző oldal - videó 0619

Következő oldal - videó 0621

Lecture on SB 1.7.36-37 -- Vrndavana, September 29, 1976

Csak Kṛṣṇa védhet meg, senki más. Ha ezt tudod, akkor nem vagy pramatta. És ha nem tudod, akkor gazember vagy, pramatta. Csak Kṛṣṇa. Ezért mondja Kṛṣṇa, bizonyosságot ad, amikor azt mondja, hogy sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja (BG 18.66). Suhṛdaṁ sarva-bhūtānām (BG 5.29) „Én vagyok minden élőlény barátja. Én meg tudlak védeni!” Ahaṁ tvāṁ sarva-pāpebhyo mokṣayiṣyāmi. Tehát Kṛṣṇa menedékét kell keresd, máskülönben pramatta, gazember, mūḍha vagy. Kṛṣṇa azt tanácsolja, hogy „Tedd ezt!” De mi gazemberek, pramatták vagyunk. Azt gondoljuk, hogy „Majd a fiam, a feleségem, a barátom, a kormány megvéd.” Ez mind képtelenség, pramatta. Ez a pramatta jelentése. Csak próbáljátok megérteni. Pramattaḥ tasya nidhanaṁ paśyann api (SB 2.1.4).

Az is pramatta, azok az emberek, akik megőrülnek az érzékkielégítésért. Nunam pramattaḥ kurute vikarma (SB 5.5.4). Ezért van ez a másik versszak, nūnaṁ pramattaḥ. Azok, akik pramatták, azok, akik nem vállalnak felelősséget az életükért, időnként fölöslegesen lopnak, vagy más, helytelen dolgokat csinálnak, ez vikarma. Miért? A pramatta őrült is. Nūnaṁ pramattaḥ kurute vikarma (SB 5.5.4). És miért vállalja a büntetés kockázatát? Mondjuk, hogy egy ember lop. Meg lesz büntetve. Vagy az állam, vagy a természet, Isten törvénye által meg lesz büntetve. Megmenekülhet az állam törvénye elől, de nem tud elszökni a természet, Isten törvényei elől. Prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi (BG 3.27). Ez lehetetlen. Mint a természet törvénye: ha megfertőződsz valamilyen betegséggel, akkor meg leszel büntetve. Szenvedni fogsz attól a betegségtől. Ez a büntetés. Ettől nem menekülhetsz meg. Hasonlóan, bármit teszel, kāraṇaṁ guṇa-saṅgo 'sya (BG 13.22). Ha úgy élsz, mint a macskák és a kutyák, akkor ez a fertőzés, a tudatlanság kötőereje. Ekkor majd a következő életedben kutya leszel. Meg kell, hogy büntessenek. Ez a természet törvénye.

Ezért aki nem ismeri mindezeket a törvényeket annyi bűnös tettet követ el, ez vikarma. Karma, vikarma, akarma. A karma azt jelenti: ami elő van írva. Guṇa-karma. Guṇa-karma-vibhāgaśaḥ (BG 4.13). Ez a karma jelentése, ahogyan az a śāstrában áll, ahogyan a természet kötőerőinek egy bizonyos fajtáját felvetted, a karmád ennek megfelelő lesz, brāhmaṇa-karma, kṣatriya-karma, vaiśya-karma. Tehát ha követed... A lelki tanítómester és a śāstra kötelessége az, hogy megmondja, hogy valaki brahmacārī, akkor „Így dolgozz.” „Dolgozz úgy, mint egy brāhmaṇa.” „Te mint egy kṣatriya.” „Te mint egy vaiśya.” és a többiek „Śūdra.” A felosztást a lelki tanítómester alkotja meg. Hogyan? Yasya yal lakṣaṇaṁ proktaṁ varṇābhivyañjakam (SB 7.11.35). Azt fogja mondani, hogy „Te így dolgozz!” Tehát ezt meg kell határozni. Ez a karma, a guṇa-karma. A lelki tanítómester látja, hogy az adott személy birtokolja-e a szükséges tulajdonságokat. Ez természetes. Mint az iskolában, valakit tudósnak képeznek, valakit mérnöknek, orvosnak, ügyvédnek. A diák hajlamának, lélektanának megfelelően tanácsolják, hogy „Te ilyen irányba tanulj tovább!” Hasonlóan a társadalom e négy osztálya nagyon tudományos. A guru utasítása alapján tehát, amikor a gyerekek gurukulába járnak, akkor egy bizonyos fajta kötelességet írnak elő számukra, és ha hittel csinálják... Sva-karmaṇā tam abhyarcya (BG 18.46). Az igazi cél a Kṛṣṇa-tudat. És a guṇája és a karmája szerint mindenki egy bizonyos fajta munkával foglalja el magát.

Semmi nem rossz, feltéve, ha a célja Kṛṣṇa elégedetté tétele. Ataḥ pumbhir dvija-śreṣṭhā varṇāśrama-vibhāgaśaḥ (SB 1.2.13). A varṇāśrama-vibhāgának jelen kell lennie. De mi a célja a varṇāśramának? Ha az ember brāhmaṇává válik, sikeres lesz? Nem. Senki nem lesz sikeres anélkül, hogy elégedetté tenné Kṛṣṇát. Az a valódi siker.