HU/Prabhupada 0635 - A lélek minden élőlényben jelen van, még egy hangyában is
Lecture on BG 2.30 -- London, August 31, 1973
Bhakta: Fordítás: „Óh, Bharata leszármazottja, Ő ki a testben lakozik örök, és megölhetetlen. Ezért nem kell gyászolnod egyetlen teremtményt sem."
Prabhupāda: Dehī nityam avadhyo 'yaṁ dehe sarvasya bhārata. Dehe, a dehe testet jelent, a testben. Ez a téma egy korábbi versszakban kezdődött, dehino 'smin yathā dehe kaumāraṁ yauvanaṁ jarā (BG 2.13). Deha, dehī. A dehī jelentése az, aki a test tulajdonosa. Mint a guṇī. Āsthate in prata. Ez a nyelvtan. Guṇa, benne, deha, benne, a pratában. Dehin śabda. Tehát a dehin śabda alanyesete az a dehī. Dehī nityam, örök. Kṛṣṇa ezt olyan sokféleképp elmagyarázta. Nityam, örök. Elpusztíthatatlan, megváltozhatatlan. Nem születik meg, nem hal meg, örök és állandóan ugyanaz. Na hanyate hanyamāne śarīre (BG 2.20). Így elismétli, hogy nityam, örök. Avadhya, azaz senki sem ölheti meg. És ott lakozik a testben. De dehe sarvasya bhārata. Ez nagyon fontos. Ez nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy csak az emberi testben van ott a lélek, és más testekben nincs. Ez gazemberség. Sarvasya, minden testben. Még egy hangya, az elefánt, egy hatalmas banyan fa vagy egy mikróba testében is. Sarvasya. A lélek ott van. De néhány gazember azt mondja, az állatoknak nincs lelke. Ez helytelen. Hogyan mondhatod, hogy az állatoknak nincs lelke? Mindenkinek van. Itt a hiteles kijelentés Kṛṣṇától: sarvasya. Máshol azt mondja Kṛṣṇa, hogy sarva-yoniṣu kaunteya sambhavanti mūrtayaḥ Yāḥ: (BG 14.4) Az élet minden fajában, ahány forma csak van, a 8400000 különböző létformában, tāsāṁ mahad yonir brahma. Mahad yonir. A testük forrása az anyagi természet. Ahaṁ bīja-pradaḥ pitā: „Én vagyok a magot adó Atya.” Ahogyan apa és anya nélkül nincsenek utódok, az apa tehát Kṛṣṇa és az anya az anyagi természet, vagy lelki természet.
Kétféle természet létezik. Ezt a hetedik versszak magyarázza el. Az anyagi és a lelki természet. Vagy a felsőbb-, és az alsóbbrendű természet. Mint ahogyan a testünknek is vannak alsóbb-, illetve felsőbbrendű részei. A test ugyanaz. De mégis a testnek különböző részei vannak. Ezek közül néhányat felsőbb-, másokat pedig alsóbbrendűnek tekintünk. Még a két kezet is. A védikus kultúra szerint a jobb kéz a felsőbb, a bal pedig az alsóbbrendű. Amikor valakinek adni akarsz valamit, akkor azt a jobb kezeddel kell tenned. Ha a ballal adod, az sértés. Két kézre szükség van. Akkor miért felsőbbrendű az egyik és miért alsóbbrendű a másik? El kell fogadnunk a védikus utasítást. Habár mindkét természet, a lelki és az anyagi is ugyanabból a forrásból, az Abszolút Igazságtól származik... Janmādy Asya yataḥ (SB 1.1.1). Minden Belőle árad. Ennek ellenére van alsóbb-, és felsőbbrendű természet. Mi a különbség a kettő között? Az alsóbbrendű természetben, vagy az anyagi természetben az Isten-tudat szinte egyenlő a nullával. Azok, akik a jóság kötőerejében vannak, azoknak van egy kis Isten-tudatuk. És azok, akik a szenvedély kötőerejében, azoknak kevesebb, és azoknak, akik a tudatlanság kötőerejében vannak, nincs Isten-tudatuk. Teljesen hiányzik...