HU/Prabhupada 0731 - A Bhāgavata-dharma nem azoknak a személyeknek van, akik irigyek



Departure Lecture -- London, March 12, 1975

A bhakták számára az irodalom, az úgynevezett irodalom, amelyet nagyon szépen megírtak, kifinomult szavakkal, metaforákkal és hasonló dolgokkal... tad-vāg-visargo (SB 1.5.11), ..tad vacaś citra-padam (SB 1.5.10), nagyon szépen, irodalmi szempontból igen szépen díszített, na tad vacaś citra-padaṁ harer yaśo na pragṛṇīta karhicit, de nem Kṛṣṇáról és az Ő dicsőségéről szól... Épp ahogyan különösen a nyugati országokban van újság, nagy-nagy újságkötegek, de nincs egyetlen sor sem bennük Kṛṣṇáról. Egyetlen sor sem. Tehát a bhakták számára az efféle irodalmat a szeméthez hasonlítják. Tad vāyasaṁ tīrtham (SB 1.5.10). Pontosan, mint a vāyasam, a varjak. A varjak hol gyűlnek össze? Ahol mindenféle kellemetlen dolgot dobnak ki, ők ott gyülekeznek. Majd látni fogjátok. Ez a természetes az ilyen madarak között. Ahol mindenféle undorító dolgot kidobnak, a varjak ott gyűlnek össze. Egy másik madár, a hattyú nem fog odamenni. A hattyúk nagyon szép kertben, tiszta víznél gyűlnek össze, lótuszvirágok körül, ahol a madarak énekelnek. Ők ott fognak összegyűlni. Ahogyan... A természet által az állatoknak különböző osztályaik vannak még a madarak és a vadállatok között is. „Madarat tolláról, embert barátjáról.” Tehát ahová a varjak szállnak, oda a hattyúk nem. És ahová a hattyúk mennek, oda a varjaknak nincs bejárásuk.

Ehhez hasonlóan, a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom a hattyúknak, nem pedig a varjaknak van. Próbáljatok hát hattyúk, rāja-haṁsák vagyis paramahaṁsák maradni. A haṁsa hattyút jelent. Még ha ilyen kicsi helyünk is van, ne menjetek a varjak helyére, az úgynevezett klubokba, éttermekbe, bordélyházakba, táncklubokba... Az emberek... Különösen a nyugati országokban igen elfoglaltak azzal, hogy ilyen helyekre járjanak. De ti ne maradjatok varjak! Váljatok hattyúvá ezzel az egyszerű folyamattal, a Kṛṣṇáról való énekléssel és hallással. Ez a folyamat ahhoz, hogy paramahaṁsák maradjatok. Dharma-projjhita-kaitava atra nirmatsarāṇām. Dharma-projjhita-kaitava atra paramo nirmatsarāṇām (SB 1.1.2) Ez a Bhāgavata-dharma, ez a Kṛṣṇa-tudat a paramo nirmatsarāṇāmoknak van. Matsara, matsarata. A matsara irigységet jelent. Irigy vagyok rád, te pedig rám. Ez az anyagi világ. Mint ahogy annyi irigy ember van ebben a körzetben, csak panaszt tesznek ellenünk. Erről jó tapasztalatunk van. A Bhāgavata-dharma tehát a paramo nirmatsarāṇāmoknak van. A matsarata azt jelenti, aki nem képes elviselni, tolerálni mások fejlődését. Ezt nevezik matsarának. Mindenkinek ilyen a természete. Mindenki próbál fejlettebb lenni. A szomszéd irigy: „Ó, ez az ember halad előre. Én pedig nem tudok.” Ez... Még ha a testvér, a fiú is, ilyen a természete...

Ezért tehát ez a Bhāgavata-dharma nem azoknak a személyeknek van, akik irigyek. Azok számára van, akik paramo nirmatsarāṇām, akik véglegesen feladták az irigységet. Ez hogyan lehetséges? Akkor lehetséges, amikor megtanultad, hogy hogyan szeresd Kṛṣṇát. Akkor lehetséges. És akkor majd meglátjátok, hogy „Mindenki Kṛṣṇa szerves része. A Kṛṣṇa-tudat nélkül szenved. Hadd beszéljek neki Róla, Kṛṣṇáról! Hadd adjak neki egy könyvet Kṛṣṇáról, hogy majd egy nap Kṛṣṇa-tudatos és így boldog legyen!” Ez a śravaṇaṁ kīrtanaṁ (SB 7.5.23) - a smaraṇam folyamata. Nekünk is folyamatosan kell hallanunk a hiteles irodalomból és személytől, folytatni ugyanannak az éneklését, ismétlését. Ez minden. Akkor majd mindenütt boldogság lesz. Máskülönben a szemétdombra szálló varjak gyülekezete folytatódik, és senki nem lesz boldog.

Nagyon köszönöm!

Bhakták: Minden dicsőséget Śrīla Prabhupādának!