HU/Prabhupada 0791 - Az Urat egyszerűen szeretettel és odaadó szolgálattal lehet elégedetté tenni



Lecture on SB 7.9.11 -- Montreal, August 17, 1968

Az előző vers magyarázta el, hogy sem az anyagi gazdagság, sem egy tanult, tizenkét magas szintű képességgel rendelkező brāhmaṇa nem teheti elégedetté az Urat mindössze ezekkel. Az Urat egyszerűen szeretettel és odaadó szolgálattal lehet elégedetté tenni. Miért? Ő miért nem... Akkor minek a szép templomok építésében megnyilvánuló gazdagság és a rengeteg elköltött pénz? Ez nem teszi elégedetté az Urat? Miért költenek olyan sok pénzt? Egy modern közgazdász azt mondja, ez nem egy jövedelmező befektetés. Mivel ha egy nagyon nagy templomot építesz... Mint Indiában, ahol rengeteg templomunk van, különösen Dél-Indiában, mindegyik olyan, mint egy erőd, egy hatalmas erőd. Van Raṅganāthamban egy templom, néhány mérföld a mérete. Hét kapuja van. Nagyon nagy templom. És sok más templom is van. Ehhez hasonlóan a ti országotokban is van annyi szép templom. Jártam Amerikában és láttam nagyon nagy templomokat. Itt Montreálban is sok nagy templom van. Miért költenek hát oly sok pénzt, annak ellenére, hogy a modern közgazdász szerint ez egy meddő befektetés?

A templomok, mecsetek építése időtlen idők óta folyik. Az emberek a pénzüket, a nehezen megkeresett pénzüket költik erre. Miért? Haszontalanul költik? Meddő dolog? Nem! Nem tudják. Nem tudják, hogy mennyire jövedelmező. Ezért ebben az istentelen kultúrában leállították a szép, díszes épületek... Vṛndāvanában van egy Govindajī templom, amely hét emeletes volt. Aurangzeb politikai okokból lebontatta négy emeletét. De három emelet még megmaradt. Ha valaki odamegy, látni fogja, milyen gyönyörű mestermunka van abban a templomban. Ez azt jelenti, hogy azok a királyok vagy gazdag emberek mind ostobák voltak? Jelenleg mi nagyon intelligensek vagyunk? Nem. Ők nem ostobák. Ez van elmagyarázva Prahlāda Mahārāja imájában. Naivātmanaḥ prabhur ayaṁ nija-lābha-pūrṇo. Nem teheted elégedetté a Legfelsőbb Urat szép templomok építésével, Ő mégis elégedett. Mégis elégedett. Ő nija-lābha-pūrṇo (SB 7.9.11). Önmagában teljesen elégedett, mert nem szenved semmiben hiányt. Mi nélkülözünk. Mondjuk bérelek egy kis lakást. Ha valaki azt mondja, „Swamijī, gyere. Egy nagyon szép, pompás templomot fogok építeni! Gyere ide lakni!” Ekkor én ennek a személynek nagyon lekötelezettje leszek. De Kṛṣṇa vagy Isten is ilyen? Ő olyan sok szép bolygót épített, nem egyet, kettőt, hanem milliót és milliót, olyan sok szép óceánnal, hegyekkel, erdőkkel és tele élőlényekkel. Miért áhítozna egy templomra, amelyet én építettem? Nem. Nem ez az igazság.