HU/Prabhupada 0803 - Uram, légyszíves foglalj le a szolgálatodban! Ez az élet tökéletessége



Lecture on SB 1.7.19 -- Vrndavana, September 16, 1976

A Hare Kṛṣṇa a Legfelsőbb Személyt és az Ő lelki energiáját jelenti. Tehát megszólítjuk Őket, hogy Hare, „Ó, energia, az Úr lelki energiája,” és Kṛṣṇa, „Ó, Legfelsőbb Úr!” A Hare Rāma ugyanez. Paraṁ Brahman. A Rāma a Paraṁ Brahmant, és Kṛṣṇa is a Paraṁ Brahmant jelenti. Mi értelme ennek a megszólításnak, hogy „He Kṛṣṇa, he Rādhe, he Rāma, he...” Miért van ez? Kell lennie valami... Miért kérsz? Azt kéred, hogy „Csak foglaljatok le a szolgálatotokban!” Ezt tanította Śrī Caitanya Mahāprabhu,

ayi nanda-tanuja kiṅkaraṁ
patitaṁ māṁ viṣame bhavāmbudhau
kṛpayā tava pāda-paṅkaja-
sthita-dhūlī-sadṛśaṁ vicintaya
(CC Antya 20.32, Śikṣāṣṭaka 5)

Ez a mi imánk. Nem az az imánk, hogy „Ó, Kṛṣṇa, Ó, Rāma! Adjatok nekem pénzt, nőt!” Nem. Ez nem ima. Természetesen a kezdők imádkozhatnak így, de ezt nem, azt akarom mondani, hogy ez nem a śuddha-bhakti, a tiszta odaadó szolgálat.

A tiszta odaadás azt jelenti, azért imádkozunk az Úrhoz, hogy adjon valamilyen szolgálatot, „Uram, kérlek, légy szíves foglalj le a szolgálatodban!” Az élet tökéletessége az, amikor valaki az Úr szerető szolgálatát végzi. Lehetsz nagy szent, élhetsz egy magányos helyen, és büszke lehetsz arra, hogy micsoda nagy személyiség lettél, és lehet, hogy az emberek mennek is, hogy megnézzenek, „Őt nem lehet látni, az énekléssel van elfoglalva.” A Guru Mahārājám ezt elítélte. Azt mondta, mana tumi kisera vaiṣṇava. „Kedves elmém, az csak a te spekulációd, hogy azt gondolod, nagyon nagy Vaiṣṇava lettél! Nem csinálsz semmit, csak ülsz egy magányos helyen, és Haridāsa Ṭhākurát utánozva énekelsz. Szóval egy ostoba vagy.” Mana tumi kisera vaiṣṇava. Miért? Nirjanera ghare, pratiṣṭhāra tare, mint nagyszerű éneklő, olcsó rajongást szerezni. Mivel ha valaki valóban énekel, akkor miért vonzódna a nőkhöz és a bīḍīhez? Ha valóban olyan helyzetben van, mint Haridāsa Ṭhākura, akkor miért vonzódna anyagi dolgokhoz? Ez csak egy hamis előadás. Ez a közönséges emberek számára lehetetlen.

Őket ezért kell fizikailag is lefoglalni. Ez nem fizikai, hanem lelki. Állandóan elfoglaltnak lenni a Kṛṣṇa-tudat tetteiben. Ezt akarjuk. Nem az, hogy „Ó, hatalmas tudós lettem, és megtanultam, hogyan legyek nagyszerű Vaiṣṇava. Hatvannégy kört japázok, és a feleségemre gondolok, majd Isten veled Govindajī és elmegyek Vṛndāvanából.” Ezt a gazemberséget ne kövessétek! Govindajī elkergeti Vṛndāvanából az ilyen gazembereket. Tehát Vṛndāvana, annak, aki Vṛndāvanában él, azért kell nagyon aggódnia, hogy hogyan terjessze el Vṛndāvana-candra dicsőségét az egész világon! Erre van szükség! Nem arra, hogy „Vṛndāvana-candra az én magántulajdonom, csak leülök valahol és nyalakodok.” Nem, erre nincs szükség. Erre nincs szükség. Ezt az én Guru Mahārājám elítélte.