HU/Prabhupada 0830 - Próbálunk szolgák lenni, ez a Vaiṣṇava filozófia

Előző oldal - videó 0829

Következő oldal - videó 0831

Lecture on SB 1.2.30 -- Vrndavana, November 9, 1972

Tehát Kṛṣṇa vibhu, mi pedig aṇu vagyunk. Soha ne tartsuk magunkat egyenlőnek Kṛṣṇával. Ez egy nagy sértés. Ezt hívják māyānak. Ez māyā végső csapdája. Valójában azért jöttünk ebbe az anyagi világba, hogy Kṛṣṇával egyek legyünk. Azt gondoltuk, olyanná fogunk válni, mint Kṛṣṇa.

Kṛṣṇa-bhuliyā jīva bhoga vāñchā kare

pasete māyā tāre jāpaṭiyā dhare

(Prema-vivarta)

Mivel egyek akartunk lenni Kṛṣṇával, versengeni Kṛṣṇával, ezért kerültünk ide az anyagi világba. Māyā tāre jāpaṭiyā dhare. És itt, ebben az anyagi világban, ez folyik. Mindenki próbál Kṛṣṇa lenni. Ez māyā. „Először is, hadd legyek nagy, nagy ember; azután miniszter, hadd legyek elnök.” - mondják. Így, amikor minden kudarcot vall, „Hadd olvadjak bele Isten létébe.” Ez azt jelenti: „Hadd legyek Isten!” Ez történik. Ez a létért való anyagi küzdelem. Mindenki azzal próbálkozik, hogy Kṛṣṇa legyen.

De a mi filozófiánk más. Mi nem akarunk Kṛṣṇa lenni. Mi Kṛṣṇa szolgája próbálunk lenni. Ez a különbség a māyāvāda és a vaiṣṇava filozófia között. Caitanya Mahāprabhu arra tanít bennünket, hogyan legyünk Kṛṣṇa szolgája szolgájának a szolgájának a szolgájává. Gopī-bhartuḥ pada-kamalayor dāsa-dāsa-dāsānudāsaḥ (CC Madhya 13.80). Az, aki Kṛṣṇa legalacsonyabb szolgája, ő az első osztályú vaiṣṇava. Ő az első osztályú vaiṣṇava. Śrī Caitanya Mahāprabhu ezért arra tanít bennünket, hogy

tṛṇād api sunīcena

taror api sahiṣṇunā

amāninā mānadena

kīrtanīyaḥ sadā hariḥ

(CC Adi 17.31)

Ez a vaiṣṇava filozófia. Szolgák próbálunk lenni. Nem azonosítjuk magunkat semmi anyagival. Amint bármilyen anyagival azonosulunk, rögtön māyā karmaiba kerülünk. Kṛṣṇa-bhuliyā. Mert amint elfelejtem a Kṛṣṇához fűződő kapcsolatom... Kṛṣṇa örök szolgája vagyok. Caitanya Mahāprabhu azt mondja, jīvera svarūpa haya nitya-kṛṣṇa-dāsa (CC Madhya 20.108-109). Az élőlény örök azonossága az, hogy örökké Kṛṣṇa szolgája marad. Rögtön, amikor ezt elfelejtjük, az māyā. Amint azt gondoljuk, hogy „Én vagyok Kṛṣṇa,” az māyā. Ez a māyā azt jelenti, hogy māyā, az illúzió a tudásban való fejlődéssel elutasítható. Ez a jñānī. A jñānī azt jelenti, igazi tudása van, hogy megértse a valódi helyzetét. Az, hogy „Egyenlő vagyok Istennel. Én vagyok Isten,” az nem tudás. Isten vagyok, de csak egy minta Istenből. A Legfelsőbb Isten Kṛṣṇa. Īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ (Bs. 5.1).