HU/Prabhupada 0843 - Ez az asura társadalom nem tudja, merrefelé tart



761215 - Lecture BG 16.07 - Hyderabad

Tehát ez az asura társadalom nem tudja, merrefelé tart. Azt mondják önérdek, de ezek a gazemberek nem tudják, mi is az érdekük, mivel már az életük kezdetén rossz irányba indultak el. Azt hiszik, a test az önvaló. Akkor honnan tudnák, mi is a saját érdekük? A kiindulási alap hibás. Dehātma-buddhi. A kutyák, macskák azt hiszik: „Ez a test vagyok.” Ugyanaz az érdek, asura. Nem tudják, nem is próbálják megérteni. Dehino 'smin yathā dehe (BG 2.13.). Ez a test a lélek lakhelye. Képtelenek megérteni. Ezért tévesztik el, hogy mi a saját érdekük. A valós önérdek, hogy „lélek vagyok, Isten fia. Az apám nagyon-nagyon gazdag. Azért szenvedek, mert feladtam az apám társaságát.” Máskülönben nem lenne szenvedés. Tapasztaltuk. Miért kellene szenvednie egy gazdag ember fiának? Itt Kṛṣṇa kijelenti: ahaṁ bīja-pradaḥ pitā (BG 14.4.). „Én vagyok minden élőlény magot adó atyja.” Aztán… Isten jellemzője a ṣaḍ-aiśvarya-pūrṇaḥ (CC Ādi 2.5.), a hatféle fenség. Isten önmagában teljes. Ő mindennek a tulajdonosa. Bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ sarva-loka-maheśvaram (BG 5.29.). Tehát, ha én egy olyan személy fia vagyok, aki mindennek a tulajdonosa, akkor miért kellene szenvednem? Így szűnik meg az önérdek alapeszménye.

Ezért a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom célja az, hogy felébressze a tudatosságot. Azt, hogy „nem ez a test vagy. Lélek vagy.” Isten szerves része vagy. Miért kellene szenvedned? Ezért gyakorold a Kṛṣṇa-tudatot, és pusztán ezáltal képes leszel hazatérni, vissza Istenhez, és akkor boldog leszel.” Kṛṣṇa megerősíti ezt. Duḥkhālayam aśāśvatam, nāpnuvanti mahātmānaḥ saṁsiddhiṁ paramāṁ gatāḥ, mām upetya (BG 8.15.): „Ha valaki eljön Hozzám,” mām upetya, annak többé nem kell visszatérnie ebbe az anyagi világba, ami a duḥkhālayam aśāśvatam.” (BG 8.15.) Ez a hely a szenvedés helye. Mivel nem tudatosak saját önérdekükről, a szenvedés helyét az élvezet helyének tekintik. Ám valójában a szenvedés helye.

Miért takarod el ezt a testet? A test a szenvedésed oka, és amint kapcsolatba kerülsz a levegővel, fázol. Ezért be kell fedned. Ez a szenvedés csökkentésének a módja. Életünk a szenvedés, mégis valahogy megpróbáljuk csökkenteni. A szenvedés nyáron is jelen van. Akkor nem vágyunk arra, hogy befedjük magunkat; légkondicionálókra van szükségünk. A szenvedés mindig jelen van. Legyen akár tél vagy nyár, a szenvedés jelen van. Ezt képtelenek vagyunk megérteni. Ez az asura svabhāva miatt van. Nem vonjuk kétségbe. Nyáron és télen sem… Nyáron valami hűvöset szeretnénk, télen pedig valami melegre van szükségünk. Két dolog van. Néha a meleg miatt szenvedünk; máskor pedig a hideg miatt szenvedünk. Hol van ebben az élvezet? Csak sóvárgunk: „Most bárcsak meleg lenne…” De a meleg is szenvedés. Ezért Kṛṣṇa azt mondja: „Ne törődj a szenvedéssel. Folytatódni fog.” Nyáron valamire úgy gondolsz, hogy az kellemes, de ugyanaz a dolog télen már nem kellemes. Ezek a dolgok jönnek és mennek. Ne foglalkozz ezzel az úgynevezett szenvedéssel és élvezettel. Tedd a dolgod, légy Kṛṣṇa-tudatban.”