HU/Prabhupada 0887 - A Véda tudást jelent, és az anta pedig a végső szintet, vagy véget



750522 - Lecture SB 06.01.01-2 - Melbourne

A Véda tudást jelent, és az Anta pedig a végső szintet, vagy véget A természet törvényei uralkodnak rajtunk. Nem mondhatjátok, hogy függetlenek vagytok. A természet törvényei nagyon szigorúak. Prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ (BG 3.27) A természet törvényei... Pont mint a tűz. Ha hozzáérsz, akkor meg fog égetni. És még egy gyerek, aki ártatlan, ha ő ér a tűzhöz, őt is megégeti. Nincs kivétel. Nem mondhatod, hogy „Ez a gyerek ártatlan. Nem tudja, hogy mi a hatása, ha megérinti a tüzet, tehát ő kell, legyen a kivétel.” Nem. A tudatlanság nem mentség. Különösen... Ez az állam törvénye. Nem mondhatod, hogy... Mondjuk, hogy valamilyen bűntettet követtél el. Ha úgy védekezel, hogy „Uram, én nem tudtam, hogy... miután ezt a tettek végrehajtom, akkor börtönbe kell mennem. Tehát bocsássanak meg nekem,” nem, ez nem lesz mentség. Ismered vagy sem, ez a törvény, s ha úgy cselekedtél, akkor szenvedned kell! Ez történik.

Tehát mi nem hiszünk a következő életben csak, hogy ezt a következményt elkerüljük. De ez nem fog felmenteni bennünket! El kell fogadnunk majd egy bizonyos testet. Máskülönben hogyan lenne annyiféle test? Mi a magyarázat? Miért vannak különböző formájú, különböző szintű, eltérő testek? Ez a természet törvénye. Ezért kell ezt az emberi életformát megfelelően használni, nem csak egyszerűen, mint a macskák és a kutyák, az érzékkielégítésben lefoglalni. Az nem túl felelősségteljes élet. A felelősségteljes élet az, hogy „Megkaptam ezt a macskákénál és a kutyákénál jobb életformát, több intelligenciám is van, mint a macskáknak és a kutyáknak. Ha csak az élet négy testi szükséglete kielégítésére használom...” A négy testi szükséglet azt jelenti, hogy kell ennünk. A macskáknak, a kutyáknak, az embereknek, a bíróknak, mindenkinek kell ennie. Szükségük van az alvásra, lakásra. Ez tehát... A macskák és a kutyák tudnak lakás nélkül is aludni, de aludniuk kell. Ez tény. Enni is kell, ez is tény. És a nemi élet, ez szintén tény. És a védekezés, ami ugyancsak tény. De ezek a dolgok közösek a macskák, a kutyák és az emberek esetében is.

Mi akkor az emberi lény különleges tulajdonsága? Az emberi lény különleges tulajdonsága az, hogy képes elgondolkodni azon, hogy „Van ez a jó amerikai, ausztrál vagy indiai testem. Mi lesz az, amit ezután fogok kapni? Milyen test?” Erre való az emberi intelligencia. Egy macska vagy egy kutya nem képes így gondolkodni. Ezért a mi dolgunk az kell, hogy legyen, hogy „A természet elrendezéséből, a fejlődési folyamat által eljutottam ehhez a létformához. Jó intelligenciám van. Hogyan használjam?” A megfelelő használatot a Vedānta filozófia mutatja meg. A Vedānta filozófia, lehet, hogy hallottátok már ezt a nevet.

A véda tudást jelent, és az anta pedig utolsó szintet, vagy véget. Mindennek van valamilyen vége. Ti tanultak vagytok. Kaptatok valamilyen képzést. Hol van annak a vége? Ezt nevezik Vedāntának. Ahol a végső pont van. Tehát a Vedānta filozófia azt mondja... A Vedānta filozófia a végső tudás. A végső tudás, a Bhagavad-gītāban meg van magyarázva, hogy mi is ez. Vedaiś ca sarvair aham eva vedyam (BG 15.15)

Ti fejlesztitek a tudásotok. „A tudás végső célja” - mondja Kṛṣṇa - „az Én megismerésem.” Vedaiś ca sarvair aham eva vedyam. A teljes tudás azt a célt szolgálja, hogy megértsük Istent. Ez a tudás vége. A fejlődő tudás által tudtok fejlődni, de anélkül, hogy el ne jutnátok arra a pontra, hogy megértsétek, mi Isten, a tudásotok tökéletlen. Ezt nevezik Vedāntának. Athāto brahma jijñāsā. Ez az emberi életforma, jó adottságok, intelligencia... Pont ahogyan Ausztrália nem volt fejlett, amíg az európaiak nem jöttek ide. Most viszont nagyon fejlett, és gazdag erőforrásokban, mert használták az intelligenciát.

Ehhez hasonlóan Amerika, és más helyek szintén. Ezt az intelligenciát tehát használni kell. De ha csak ugyanarra a célra használjuk, amivel a macskák és a kutyák vannak elfoglalva, akkor az nem a helyes használat. A megfelelő használat a Vedānta. Athāto brahma jijñāsā, „Most érdeklődnöd kell a Brahman, az Abszolút felől.” Ez az intelligencia.