HU/Prabhupada 1025 - Kṛṣṇa egyszerűen csak vár, hogy "Mikor fordul Felém ez a gazember?"



731129 - Lecture SB 01.15.01 - New York

Pradyumna: Fordítás: „Sūta Gosvāmī így szólt: Arjunát, az Úr Kṛṣṇa ünnepelt barátját mélységes bánat öntötte el Kṛṣṇa távolléte miatt, különösen amikor Yudhiṣṭhira Mahārāja faggatni kezdte.” (SB 1.15.1)

Prabhupāda: Evaṁ kṛṣṇa sakhaḥ kṛṣṇo. Arjuna neve Kṛṣṇa-sakha, de néha Kṛṣṇának is hívják, mert a testi tulajdonságai hasonlóak voltak Kṛṣṇa testi tulajdonságaihoz. Arjuna a Kṛṣṇától való elkülönülés miatt rosszkedvű volt, és az idősebbik bátyja találgatta, hogy ezért vagy azért vagy amazért rosszkedvű. Valójában a Kṛṣṇától való elkülönülés miatt volt boldogtalan. Ehhez hasonlóan nem csak Arjuna, hanem mi mindannyian szintén… Ahogyan Kṛṣṇa, úgy Arjuna is élőlény, és mi is élőlények vagyunk. Így mi is boldogtalanok vagyunk, mert el vagyunk választva Kṛṣṇától. Ezek a modern filozófusok vagy tudósok próbálkozhatnak vagy gondolkodhatnak tovább arról, hogy hogyan javítsák a világ helyzetét a saját módjukon, de ez lehetetlen. Boldogtalanok vagyunk, mert Kṛṣṇa távol van tőlünk. Ők ezt nem tudják. Csakúgy, mint egy gyermek, aki sír, de senki sem tudja megmondani, miért sír, de valójában azért, mert el van választva az anyjától.

Tehát nem csak Kṛṣṇára és Arjunára igaz ez a helyzet, de mindnyájunkra... Az Upaniṣad leírja, hogy a Paramātmā, Kṛṣṇa és az élőlény ugyanazon a fán ülnek, samāni vṛkṣe. Az egyik élőlény eszi a fa gyümölcsét, és a másik élőlény ennek csak a tanúja, anumantā. Tehát Kṛṣṇa ott van mindenki szívében, īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe 'rjuna tiṣṭhati. (BG 18.61) Mert az Ő utasítása nélkül az élőlény semmit sem képes megtenni. Sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo. (BG 15.15) Kṛṣṇa azt mondja: „Én mindenki szívében ott lakozom.” Amikor az élőlény a saját szeszélyei alapján akar cselekedni, Kṛṣṇa azt mondja, azt a jó tanácsot adja, hogy „Ez nem fog boldoggá tenni, ne csináld!” De mert állhatatos, meg fogja tenni. Akkor Kṛṣṇa, a Paramātmā utasít: „Rendben, csináld, de a saját felelősségedre.” Ez történik. Mindannyian nagyon bensőséges kapcsolatban vagyunk Kṛṣṇával, Ő pedig mindenki szívében ott lakozik. Kṛṣṇa annyira kedves, egyszerűen csak vár, hogy „Mikor fordítja Felém az arcát ez a gazember?” Ő csak figyel… Annyira kedves! De mi élőlények olyan gazemberek vagyunk, hogy Kṛṣṇát kivéve mindenhez odafordítjuk az arcunkat. Ez a mi helyzetünk.