HU/Prabhupada 1071 - Ha társulunk az Úrral, együttműködünk Vele, az nekünk is boldogságot okoz



660219-20 - Lecture BG Introduction - New York

Talán szintén emlékezünk rá, hogy amikor "Krisnáról" beszélünk az nem egy szektás név. A "Krisna" név azt jelenti, hogy a 'legnagyobb gyönyör'. Megerősítették, hogy a Legfelsőbb Úr a tároló, minden gyönyör tárháza. Mi mindannyian örömre vágyunk. Ānandamayo 'bhyāsāt (Vedānta-sūtra 1.1.12). Az élőlények, vagy az Úr, mivel mi mind tudatossággal vagyunk teljesek, ezért a tudatosságunk boldogságra vágyik. Boldogságra. Az Úr szintén örökösen boldog, és ha mi társulunk az Úrral, együttműködünk Vele, részt veszünk a kedvteléseiben, az minket is boldoggá tesz. Az Úr alászáll ebbe a halandó világba, hogy megmutassa a kedvteléseit Vrindavana-ban, teljes boldogságban. Amikor az Úr Sri Krisna Vrindavana-ban volt, a kedvtelései a barátaival a tehénpásztor fiúkkal, a gopikkal, a barátaival a gopikkal, és Vrindavana lakóival, és az az elfoglaltsága, hogy tehén-pásztorkodott gyerekkorában, és az Úr Krisna mind ezen kedvtelései tele voltak boldogsággal. Egész Vrindavana, Vrindavana összes lakója, őt követte. Nem ismertek semmi mást csak Krisnát. Az Úr Krisna meg is tiltotta az apjának, Nanda Maharajának, hogy Indra félistent imádja, mert meg akarta mutatni az embereknek, hogy szükségtelen az Istenség Legfelsőbb Személyiségén kívül bármilyen félistent imádniuk. Mert az élet végső célja, hogy visszatérjünk a Legfelsőbb Úr lakhelyére. A Legfelsőbb Úr lakhelye a Bhagavad-gita 15. fejezetének 6. versében van leírva.

na tad bhāsayate sūryo
na śaśāṅko na pāvakaḥ
yad gatvā na nivartante
tad dhāma paramaṁ mama
(BG 15.6)

Na-most annak az örök égboltnak a leírása... Amikor az égről beszélünk, mivel anyagi elképzelésünk van az égről, ezért az eget a Nappal a Holddal és a csillagokkal együtt képzeljük el. De az Úr azt mondja, hogy az örök égbolton nincs szükség Napra. Na tad bhāsayate sūryo na śaśāṅko na pāvakaḥ (BG 15.6). És az örök égbolton Holdra sincs szükség. Na pāvakaḥ azt jelenti, hogy sem elektromosságra sem tűzre nincs szükség a világossághoz mert a lelki égboltot már beragyogja a brahma-jyoti. Brahmajyoti, yasya prabhā (Bs 5.40), a legfelsőbb lakhely sugarai. Manapság, mikor az emberek más bolygókra próbálnak eljutni, nem olyan nehéz megérteni a Legfelsőbb Úr lakhelyét. A Legfelsőbb Úr lakhelye a lelki égbolton van, és Golokának hívják. A Brahmā-saṁhitā nagyon szépen leírja, goloka eva nivasaty akhilātma-bhūtaḥ (Bs 5.37). Az Úr, habár örökké Golokán, a lakhelyén lakik, Ő mégis akhilātma-bhūtaḥ, Őt innen is meg lehet közelíteni. És ezért az Úr alászáll az eredeti alakjában, sac-cid-ānanda-vigraha (Bs 5.1), hogy nekünk ne kelljen elképzelnünk. Ez nem képzelgés.