HU/Prabhupada 0849 - Látni akarjuk Istent, de nem vesszük tudomásul, hogy nem vagyunk képesítettek

Revision as of 20:40, 17 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)


731231 - Lecture SB 01.16.03 - Los Angeles

Pradyumna: Fordítás: „Parīkṣit Mahārāja Kṛpācāryát választotta lelki tanítómesterének, hogy vezesse őt, majd a Gangesz partján három lóáldozatot mutatott be, melyek során a jelenlevőket bőségesen megjutalmazta. Ezeken az áldozatokon még a közönséges ember is láthatta a félisteneket.” (SB 1.16.3)

Prabhupāda: Most az emberek azt mondják, hogy „Miért nem látjuk a félisteneket?” Erre a következőt kell válaszolni: „Hol az áldozat amit bemutatsz, a lóáldozat?” A félistenek nem olyan olcsók. Pont úgy, mint a király vagy az elnök. Elmegy bárhova, olcsó, közönséges emberek közé? Nem. Ahova a királyok, a félistenek vagy Nārada Muni elmegy, annak a helynek érdemesnek kell lennie arra, hogy meglátogassák.

Volt egy bolygóközi rendszer. Mint ahogy Arjuna is elment a mennyei bolygókra, ehhez hasonlóan ilyen áldozatokkor, ha azokat olyan nagyszerű királyok mutatták be, mint Parīkṣit Mahārāja, Yudhiṣṭhira Mahārāja és mások, akkor a meghívott félistenek eljöttek. Nemcsak, hogy eljöttek, hanem minden közönséges ember is láthatta őket. Ezért áll itt az, hogy yatrākṣi-gocarāḥ, devā yatrākṣi-gocarāḥ. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mindent látunk, de várnunk kell, hogy képesítettek legyünk látni. Nem, hogy szeszélyesen látni akarom, hogy „Ó Istenem, kérlek járulj elém! Látni akarlak!” Isten... Isten pontosan a látásotok erejének megfelelően van jelen. Isten nagyon kedves. Jelen van itt a templomban. És itt folyamatosan látjátok. És majd meg fogjátok valósítani, hogy Ő Isten.

Tehát Isten vagy a félistenek, bárki lehet akṣi-gocarāḥ, bárkit láthattok, feltéve, hogy képesítettek vagytok rá. Ez a folyamat. Ezek a gazemberek azt kérdezik, hogy „Meg tudod mutatni Istent?” De milyen erőd van, hogy láss? Először is szerezd meg ezt a képesítést! Akkor majd látni fogod! Isten mindenhol ott van. Aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayān (Bs 5.35)... Még az atomban is. Ezért aki nem alkalmas arra, hogy lássa Istent, annak a Bhagavad-gītā azt javasolja, hogy másképp nézze. Pont, mint ahogy Kṛṣṇa mondja: raso 'ham apsu kaunteya prabhāsmi śaśi-sūryayoḥ (BG 7.8) „Kedves Kaunteyám, Arjunám, Én vagyok a víz íze.” Tehát próbáld meglátni Istent a víz ízében. Jelenleg sok érzékszervünk van. Istent a szemeiddel akarod látni. Kezdd a nyelveddel. Az is egy érzékszerv. Mint amikor egy finom ételre azt mondom, hogy: „Na lássuk, milyen!” A „lássuk” azt jelenti... Már úgyis látod. Mit akarsz? „Nem, a nyelvemmel akarom megízlelni.” Ezt jelenti a „lássuk.” Nem a szemünkkel. Ha van valamilyen finom édesség, halavā, akkor a „lássam” azt jelenti, hogy „hadd ízleljem meg.” Először is ízleld meg Istent! Ez az érzékfelfogásod határain belül van, próbáld ezt gyakorolni. Majd pedig sevonmukhe hi jihvādau svayam eva sphuraty adaḥ (Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.2.234). Akkor meg fogod tapasztalni. Isten fel fogja tárni Magát előtted. Amikor alázatos leszel, átadod magad Istennek, akkor a prasādam megízlelésével személyesen fogod látni Istent. Beszélni fog veled. Ez lehetséges.

Jelenleg tehát látni akarjuk Istent, de nem vesszük tudomásul, hogy nem vagyunk képesítettek. Hogyan is láthatjuk? Ha még egy közönséges elnököt sem látok... A szeszélyem folytán szeretném látni az elnököt, vagy ezt és azt a nagy hivatalnokot. Nem láthatod, hacsak nem vagy képesített. Akkor hogyan láthatnád Istent? Ez lehetetlen. Képesítetté kell tenned magad. Akkor majd látni fogod Istent. Akṣi-gocaraḥ. Az akṣi-gocaraḥ azt jelenti, amit most látunk, te engem, én pedig téged, ehhez hasonlóan fogod látni a félisteneket vagy Istent, feltéve, hogy képesített vagy.