HU/BG 18.65

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


65. VERS

मन्मना भव मद्भक्तो मद्याजी मां नमस्कुरु ।
मामेवैष्यसि सत्यं ते प्रतिजाने प्रियोऽसि मे ॥६५॥
man-manā bhava mad-bhakto
mad-yājī māṁ namaskuru
mām evaiṣyasi satyaṁ te
pratijāne priyo ’si me

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

mat-manāḥ – Rám gondolva; bhava – legyél; mat-bhaktaḥ – az Én bhaktám; mat-yājī – az Én imádóm; mām – Nekem; namaskuru – ajánld fel hódolatodat; mām – Hozzám; eva – bizony; eṣyasi – jönni fogsz; satyam – igazán; te – neked; pratijāne – megígérem; priyaḥ – kedves; asi – vagy; me – Nekem.

FORDÍTÁS

Gondolj mindig Rám, légy az Én hívem! Imádj Engem, és ajánld tiszteletedet Előttem, s így kétségtelenül el fogsz jutni Hozzám! Ezt megígérem neked, mert nagyon kedves barátom vagy.

MAGYARÁZAT

A tudás legbizalmasabb része az, hogy az ember legyen Kṛṣṇa tiszta bhaktája, gondoljon mindig Rá, és Őérte tegyen mindent. Nem szabad csupán látszatmeditálást végeznünk. Életünket úgy kell alakítanunk, hogy mindig legyen lehetőségünk Kṛṣṇára gondolni, és úgy kell cselekednünk, hogy minden tettünk Vele kapcsolatos legyen. Éljünk úgy, hogy huszonnégy órán keresztül csak Kṛṣṇára tudjunk gondolni. Az Úr megígéri, hogy aki ilyen tiszta Kṛṣṇa-tudatba merül, az visszatér az Ő hajlékára, ahol személyesen élvezheti az Ő társaságát. Kṛṣṇa azért tárja fel Arjunának a tudás e legbizalmasabb részét, mert Arjuna kedves barátja. Aki követi Arjuna útját, szintén Kṛṣṇa kedves barátja lehet, és elérheti ugyanazt a tökéletességet, amire Arjuna szert tett.

Ezek a szavak azt hangsúlyozzák, hogy az embernek Kṛṣṇára kell összpontosítania gondolatait, a kétkarú, fuvolát tartó, kék színű fiúra, akinek csodálatos arca van, és pávatollat hord a hajában. Kṛṣṇáról szóló leírásokat a Brahma-saṁhitāban és más szentírásokban találhatunk. Istennek erre az eredeti formájára, Kṛṣṇára kell tehát rögzítenünk az elménket. Nem szabad még azt sem hagynunk, hogy figyelmünk az Úr más formáira terelődjön. Az Úrnak számtalan formája van – Viṣṇu, Nārāyaṇa, Rāma, Varāha és mások –, de a bhaktának arra a formára kell rögzítenie az elméjét, amelyik jelen volt Arjuna előtt. A legbizalmasabb tudást az jelenti, ha Rá irányítjuk az elménket. Ezt tárja fel Kṛṣṇa Arjunának, mert Arjuna a legkedvesebb barátja.