HU/Prabhupada 0487 - Legyen az a Biblia, a Korán vagy a Bhagavad-gíta, látnunk kell, milyen gyümölcsöt hoz

Előző oldal - videó 0486

Következő oldal - videó 0488

Lecture -- Seattle, October 18, 1968

Prabhupāda: Van még kérdés?

Jāhnavā: Krisztus tudatosság, és Kṛṣṇa tudatosság, a két kifejezés nagyon hasonló. Kérlek hasonlítsd össze a kifejezéseket és magyarázd el, honnan jöttek ezek a szavak..

Prabhupāda: Ezt már sokszor elmagyaráztam - zsebszótár és nemzetközi szótár. Nem mondhatod, hogy a zsebszótár nem szótár, de a diákok egy bizonyos csoportjának íródott. A nemzetközi nagyszótárat a diákok más csoportja használja. Mindannyian diákok. Krisztus... Amit Krisztus mondott az szintén tudatosnak lenni Istenről, de az emberek egy bizonyos csoportjának szólt. És milyen embereknek prédikált? Olyanoknak, akik nem is voltak tökéletesen civilizáltak. Krisztus az Isten tudatosságot magyarázta el, ez volt a hibája, amiért aztán egyetlen "bűne" az volt, hogy Istentudatosságot prédikált, amiért aztán keresztre feszítették. Miféle emberek az ilyenek? Ítéljétek meg. Az egyetlen "bűne" az volt, hogy Istenről prédikált, és ezért keresztre feszítették. "Jutalmul" a keresztre feszítést kapta. Szóval miféle emberek az ilyenek? A társadalom akkori állapotát próbáljátok megérteni. Ezért amit az Úr Jézus Krisztus mondott nekik, az elégséges volt. De amikor a Bhagavad-gītāt beszélik el egy olyan személynek, mint Arjuna, az egészen más helyzet. Szóval az időnek, a körülményeknek és a hallgatóságnak megfelelően kell prédikálni. Nem látod, hogy csak néhány ember vesz részt az előadáson? Miért? Mások képtelenek megérteni Kṛṣṇa tudományát, a Kṛṣṇa-tudatot. Ez nem mindenki számára van. Ez az Istentudatosság legmagasabb szintje. A szeretet. Az Istenszeretet. Kétségtelen, hogy vannak más tanítások is az Istenszeretetről. De ez a különbség. Ugyanarról a dologról szól. Ezt próbáld mindig megérteni. Az általános iskolában a diákok zsebszótárat használnak, a nemzetközi szótár tanultabb diákoknak, és végzősöknek való, mindkettő szótár. De az egyik ennek, a másik annak készült. A próba a phalena paricīyate. Gyümölcséről ismerd meg a fát, ezt kell megértened. Mondjuk, egy erdőn haladsz keresztül. Rengeteg fa van. De nem tudod, hogy ez milyen fa vagy az milyen. Ám ahogy látod a gyümölcsét, "Ó, ott egy alma. Ó, akkor ez almafa." Ahogy a napokban mondtátok nekem, hogy nem láttatok még almafát. Igen. Namost, ahogy láttok egy almát a fán megértitek, hogy az egy almafa. Bármelyik szentírás próbája az, hogy az ember hogyan tudja kifejleszteni vele az Istenszeretetét. Erről a gyümölcsről ítéljük meg. Ha azt látod, hogy bizonyos vallásos elvek követése Istenszeretetet fejleszt ki benned, akkor az rendben van. Nem számít, hogy ez a Biblia, a Korán vagy a Bhagavad-gītā. Ez nem számít. Látnunk kell, hogy mi a gyümölcs. Ha az a gyümölcse, hogy az emberekben Istenszeretet ébred, akkor tökéletes. Ne úgy próbáld megérteni, hogy ez jó, ez is jó, ez nem jó, ez meg... Nem. Az eredmények alapján ítéld meg. Ugyan így: ha látod a gyümölcsöt, akkor elsőosztályú. Nem számít, hogy a Biblia, vagy a Gītā. Ha Isten iránti szereteted fejlődik a Biblia olvasása által, akkor az első osztályú, ha pedig a Bhagavad-gītā olvasása által, akkor az is első osztályú. Ha pedig nem fejleszted ki a szeretetet, akkor sem a Biblia, sem a Korán, sem a Bhagavad-gītā nem lesz hatással rád. Tehát rajtad múlik. Nem összehasonlításokon, hanem a saját cselekedeteiden. Ha valóban követed az Úr Jézus Krisztus utasításait, benned is kifejlődik az Istenszeretet. E felől semmi kétség. Hasonlóan, ha Kṛṣṇa útmutatását követed akkor is fejlődni fogsz. Szóval rajtad múlik. Próbáld követni. De ha nem követed, csak mindenféle összehasonlítgatásokat végzel, "Ez jó" és "Ez rossz", vagy "Ez a jó" és "Ez a rossz", ezt úgy nevezzük śrama eva hi kevalam (SB 1.2.8) - csak haszontalan munka. Minek hasonlítgatnánk? Csak próbáld ki mennyire fejleszti benned az Istenszeretetet, ennyi. Phalena paricīyate. "Ha alma van rajta, akkor minden rendben van; nem számít miféle fa. Engem csak az alma érdekel."