HU/Prabhupada 0514 - Itt az öröm azt jelenti, hogy rövid ideig nincs szenvedés
Lecture on BG 2.25 -- London, August 28, 1973
Tehát a valódi dolgunk az, hogy brahma-bhūtaḥ legyünk. Ki lehet brahma-bhūtaḥ? Ez már el volt magyarázva. Kṛṣṇa már elmagyarázta, melyik az a vers? Yaṁ hi na vyathayanty ete. Vyathayanti, nem okoz szenvedést. Az anyag, az anyagi teher, azzal van mindig a baj. Még ez a test is. Ez is egy másik teher. Cipelnünk kell. Tehát amikor nem zavarja a testi fájdalom és a testi élvezet... Nincs öröm, csak szenvedés. Itt az öröm azt jelenti, hogy rövid ideig nincs szenvedés. Mint ha van egy kelés a testeden. Hogy nevezik? Kelés? Phoṛā? Ez mindig fájdalmas. És amikor orvosi kezeléssel a fájdalom kissé csökken, akkor azt gondoljátok, hogy „Ez most a boldogság!” De a kelés itt van. Hogyan lehetnél akkor boldog? Valójában itt nincs boldogság, de azt gondoljuk hogy felfedeztünk valamilyen ellenszert. Mint ahogyan vannak betegségek. Felfedeztünk orvosságokat. Felfedeztük az orvosi egyetemet. Gyártanak, nagy-nagy orvosokat, sebészeket. De ettől nem fogsz élni. Nem uram, meg fogsz halni. Tehát a kelés ott van. Egy kis átmeneti orvosság alkalmazásával lehet, hogy... Ezért nincs egyáltalán boldogság az anyagi világban. Ezért mondja Kṛṣṇa, hogy „Miért érzed magad boldognak? Végül is meg kell halnod, ami nem a te dolgod. Te örök vagy, de mégis el kell fogadnod a halált.” Janma-mṛtyu-jarā-vyādhi-duḥkha-doṣānudarśanam (BG 13.9) Ez a valódi problémád.
De ezek a gazemberek nem tudják. Azt gondolják, a halál természetes, a halállal mindennek vége. Ameddig hát meg nem halok, hadd élvezzek! Ṛṇaṁ kṛtvā ghṛtaṁ pibet. Az élvezet azt jelenti... A mi indiai rendszerünknek megfelelően az ő élvezetük nem a húsevés, ahogyan az a nyugati országokban van. Az ő élvezetük az, hogy több ghít esznek, dundivá, kövérré válnak. Ez az ő örömük. Cārvāka Muni azt javasolta, hogy „Egyél ghít és élvezd az életet!” Kachori, samosā, mind ghíben készülnek. Ekkor felmerül a következő, hogy „Nekem nincs pénzem, uram. Hol kaphatok ghít?” Ṛṇaṁ kṛtvā. „Koldulj, kérj kölcsön, vagy lopj, de szerezz ghít!” Valahogyan a fekete piacon, fehér piacon, valahogyan. Hozz pénzt és ghít, ez minden. Ṛṇaṁ kṛtvā ghṛtaṁ pibet. „Egyél annyi ghít, amennyit csak lehet.” Ṛṇaṁ kṛtvā ghṛtaṁ pibet yāvād jīvet sukham. Jīvet. Sukhaṁ jīvet. „Ameddig élsz, élj vidáman, élj nagyon jól!” Ez az európai filozófusok elmélete. Élj jókedvűen. De a filozófus végül lebénul. A vidámságának vége. Ki az a filozófus, aki megbénult? Ők tehát kitalálják mindezeket a teóriákat. Nem csak az európai filozófusok, más filozófusok is Indiában, dr. Radhakrishnan, neki most az agya bénult le.
Nem értik, hogy van egy irányító. Lehet, hogy sokféle teóriát gyártunk a boldog életünkről. De uram, nem lehetsz boldog ameddig ez az anyagi tested van. Ez az igazság. Janma-mṛtyu-jarā-vyādhi-duḥkha-doṣānudarśanam (BG 13.9) Ezért az intelligens embereknek ... Kṛṣṇa mindenkit intelligenssé tesz, „Te gazember, testi életfelfogásban vagy. „A civilizációd értéktelen. Ez csak gazember civilizáció.”