HU/Prabhupada 0556 - Az önmegvalósítás első megértése az, hogy a lélek örök

Előző oldal - videó 0555

Következő oldal - videó 0557

Lecture on BG 2.62-72 -- Los Angeles, December 19, 1968

Prabhupāda: A materialisták képtelenek megérteni, hogy mi a jövő. Azt gondolják, hogy a test minden. „Van ez a testünk, és amikor ennek vége, akkor mindennek vége.” Ezeket a kérdéseket már megbeszéltük. De valójában mégsem. Az önmegvalósítás megértése az, hogy a lélek örök, és nem semmisül meg a test megsemmisülése után. Ez az önmegvalósítás kezdete. Tehát ezek az emberek ezt nem értik. Ezzel nem foglalkoznak. Ez az ő alvásuk. Ez a nyomorúságos helyzetük. Folytasd!

Tamāla Kṛṣṇa: „...miközben folytatja az önmegvalósítást szolgáló tetteit, az anyagi visszahatások nem zavarják meg.” (BG. 2.69., magyarázat) 70: „A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait beteljesíteni, hanem egyedül az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, melyek úgy ömlenek bele, mint folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.” (BG. 2.70.)

Prabhupāda: Itt van ez a... Egy materialista személynek vannak vágyai. Mondjuk, valamilyen üzleti tevékenységet folytat, pénzt keres. Tehát materialista módon elégíti ki a vágyait. De egy Kṛṣṇa-tudatos ember, még ha ugyanazt a tevékenységet folytatja is, a Kṛṣṇa-tudatért is tervez, vagy tesz valamit. Tehát ez a két különböző cselekvési kör nincs ugyanazon a szinten. Folytasd!

Tamāla Kṛṣṇa: 70: „Az a személy, aki nem...” 71: „Egyedül az éri el az igazi békét, aki feladott minden érzékkielégítés iránti vágyat, kívánságok nélkül él, megvált minden birtoklásérzettől, s mentes a hamis egótól.” (BG. 2.71.)

Prabhupāda: Igen. Tehát az a személy, aki feladott minden érzékkielégítés iránti vágyat. Nem kell megölnünk a vágyainkat. Hogyan ölhetnéd meg azokat? A vágy az élőlény állandó társa. Ez az élet jele. Mivel én élőlény vagyok és te is élőlény vagy, nekem vannak vágyaim és neked is vannak vágyaid. Ennek az asztalnak nincsenek. Az asztal nem él, ezert nincsenek vágyai. Az asztal nem tudja azt mondani, hogy „Hosszú hónapok óta itt állok, kérlek tegyél máshova!” Nem. Mivel nincsenek vágyai. De ha én ülök itt három órája, akkor azt fogom mondani, hogy „Ó, elfáradtam! Kérlek, vigyetek el... Kérlek, vigyetek máshova!” Tehát vágyaknak kell lenniük, mert élünk. Meg kell változtatnunk a vágyaink tárgyát. Ha az érzékkielégítésben foglaljuk le a vágyainkat, az anyagi. De ha a vágyainkat a Kṛṣṇáért való cselekvésben foglaljuk le, az a mi, akkor mentesek vagyunk minden vágytól. Ez a ismérv.

Tamāla Kṛṣṇa: 72: „Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába.” (BG. 2.72.) Magyarázat: „Az ember szert tehet a Kṛṣṇa-tudatra, az isteni életre egyetlen pillanat alatt is, de előfordulhat, hogy millió és millió élet sem elegendő számára, hogy elérje ezt a szintet.”

Prabhupāda: Több alkalommal felmerült a kérdés, hogy „Meddig tart Kṛṣṇa-tudatossá válni?” Meg is válaszoltam, hogy egy másodperc alatt meg lehet tenni. Ugyanez van itt elmagyarázva. Tovább!