HU/Prabhupada 0643 - Azok, akik fejlettek a Kṛṣṇa-tudatban, ők dolgoznak Kṛṣṇáért



Lecture on BG 6.1 -- Los Angeles, February 13, 1969

Prabhupāda: Igen?

Bhakta: Prabhupāda, a Bhagavad-gītāban, amiből épp most olvasunk arról, hogy ha hisszük, Kṛṣṇa gondoskodik rólunk. És a továbbiakban az is szerepel a Gītāban, hogy Isten azoknak segít, akik segítenek magunkon.

Prabhupāda: Igen.

Bhakta: Hogyan döntjük el, hogy mit kell...?

Prabhupāda: Az, hogy segítenek magukon, azt jelenti, hogy Kṛṣṇa védelme alá rendeled magad, ez az önmagadon való segítés. És ha azt gondolod: „Ó, meg tudom védeni magam!”, azzal nem segítesz magadon. Mint ez az ujj, ameddig egészséges, működik, ha valami baj van, akkor több ezer dollárt is költhetek rá. De ha levágják a testemről, és rátaposol a lábaddal, nem fogok törődni vele. Ehhez hasonlóan, magunkon segíteni azt jelenti, hogy a megfelelő helyzetbe hozzuk magunkat, mint Kṛṣṇa szerves része. Ez az igazi segítség. Máskülönben hogyan tudnál segíteni? Az ujj úgy tud segíteni magán, hogy a kézen a megfelelő helyzetbe kerül, és a teljes testért dolgozik. Ez a megfelelő helyzet. Ha az ujj azt gondolja, hogy „El kell váljak a testtől, és magamon fogok segíteni”, akkor meg fog halni. Amint azt gondolod, hogy „Függetlenül kell élnem, anélkül, hogy Kṛṣṇával törődnék”, az az én halálom, és amint Kṛṣṇa szerves részeként foglalom le magam, számomra az az élet.

Tehát magunkon segíteni azt jelenti, hogy ismerjük a helyzetünket, és annak megfelelően tevékenykedünk. Ez a segítség. Anélkül, hogy tudnánk, mi a helyzetünk, hogyan segíthetnénk magunkon? Ez lehetetlen. Igen?

Bhakta: Akkor állandóan meg kell próbálnunk megfontoltan cselekedni, állandóan próbáljuk Kṛṣṇát szolgálni, és nem Vele kiszolgáltatni magunkat? Mindig érezni, hogy szolgálnunk kell Kṛṣṇát, és nem azt mondani, hogy ezt és ezt fogjuk tenni, Kṛṣṇa pedig majd gondoskodik rólunk és segít.

Prabhupāda: Az, hogy szolgálod Kṛṣṇát azt jelenti, hogy tevékenykedsz. A szolgálat cselekvést jelent. Mit értesz szolgálat alatt? Valójában amikor valakit szolgálsz, vajon nem cselekszel semmit? Hogyan foglalod le magad Kṛṣṇa szolgálatában? Mész, és prédikálod a Kṛṣṇa-tudatot, főzöl, takarítasz, oly sok mindent csinálsz. Kṛṣṇát segíteni azt jelenti, hogy cselekedni. Segíteni Kṛṣṇának nem azt jelenti, hogy csak egyenesen ülsz. Ez a Kṛṣṇa-tudatos tevékenység. Bármilyen tehetséged is van, használd Kṛṣṇáért. Ez a bhakti. Mi van a birtokunkban? Van elmének. Rendben, gondoljunk Kṛṣṇára! Vannak kezeink, mossuk fel a templomot vagy főzzünk Kṛṣṇának! Van lábunk, menjünk Kṛṣṇa templomába! Van orrunk, szagoljuk a Kṛṣṇának felajánlott virágokat! Tehát le tudod foglalni. A Kṛṣṇa-tudat azt jelenti, hogy munka, tevékenység. Arjuna megtagadta a cselekvést. Ám Kṛṣṇa cselekvésre biztatta. Erről szól a teljes Bhagavad-gītā. A Kṛṣṇa-tudat nem jelenti, hogy nem kell dolgozni. Ahhoz, hogy lefoglald magad a Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇáért kell dolgoznod. Kṛṣṇa nem mondja, ebben a fejezetben persze fog valamint majd mondani erről... Sosem mondja Arjunának, hogy „Kedves barátom, Arjuna! Ne foglalkozz ezzel a világgal. Csak ülj le és meditálj Rajtam!” Láttad ezt a Bhagavad-gītāban? Az ilyen meditáció azt jelenti, hogy felhagysz az összes ostoba tevékenységet, és leülsz egyenes háttal. De azok, akik fejlettek a Kṛṣṇa-tudatban, ők dolgoznak Kṛṣṇáért. Mint a gyerek. Otthon csak zavar mindenkit. Az anyja azt mondja, „Kedves gyermekem, csak ülj ide!” De ha képes szépen tevékenykedni, akkor az anyja azt mondja neki, „Kedves fiam, ezt és ezt kellene elvégezned.” Leültetni egyenes háttal az ostobákat kell. Nem az okos embereket. Az ostobáknak azért, mert minél többet ül, annál kevesebb ostobaságot csinál. Ez minden. Megállítani az ostobaságot. Ez nem pozitív tevékenység. Itt viszont aktív tettekről van szó.

A tagadás nem az élet. Az aktív élet élet. „Ne csináld ez!” - ez nem éltet. „Csináld ezt!” - ez az élet. De azért, hogy jól csináljuk, van néhány „ne tedd.” A „Ne tedd” nem élet, a „Tedd ezt” az élet. A teljes Bhagavad-gītā a „Tedd meg!” „Harcolj Értem!” Nincs semmi „Ne.” Arjuna akarta, hogy „Ne kényszeríts!” De Kṛṣṇa ezt nem szerette. „Úgy beszélsz, mint aki nem aryan.” Kutas tvā kaśmalam idam. Anārya-juṣṭam (BG 2.2). „Így a nem aryanok beszélnek.” Azzal vádolták, hogy nem aryan. Anārya. A Kṛṣṇa-tudat tehát nem jelent tétlen üldögélést, nem. Kṛṣṇa összes kedvtelése tele van cselekvéssel. Amikor elmész a lelki világba, Kṛṣṇa állandóan táncol. Ott huszonnégy órán át táncolni és enni kell. Hol van leülés? Szó sincs üldögélésről. Hallottál arról bármikor, hogy a gopīk leülve meditálnak? Hallottál? És itt a Földön Krsna… Lord Caitanya Mahāprabhu? Tevékeny volt, mit tett? Táncolt, énekelt, „Hare Kṛṣṇa.” Érted? Lélek, te lélek vagy, hogyan tudnád leállítani magad és csendben maradni, érted? Ez lehetetlen. Arjuna nem akarta elfogadni, amikor... Ebben a fejezetben látni fogod, hogy amikor Arjunának azt javasolta Kṛṣṇa, hogy „Kedves Arjunám, meditálj!” Ő ezt azonnal elutasította. „Kedves Kṛṣṇám, számomra ez lehetetlen. Számomra ez lehetetlen.” Ez a valóság. Hogyan lehetséges számára? Családos ember volt, királyságot akart, az ország uralkodója akart lenni. Hogyan? Mikor lett volna ideje meditálni? Kereken elutasította, „Kedves Kṛṣṇám, számomra ez lehetetlen!” Azt mondta, hogy az elmét kontrollálni, vāyor iva suduṣkaram. „Olyan nehéz, mint kontrollálni a szelet.” Ez a valóság. Le kell foglalnod az elméd Kṛṣṇával. Akkor irányítás alá vontad. Máskülönben, mesterségesen nem lehet irányítani. Lehetetlen. Arjuna mondta ezt, nem beszélve másokról. Arjuna, ki Arjuna? Személyesen Kṛṣṇával beszélget. Úgy gondolod, közönséges ember? És ő mondta, hogy ez lehetetlen. Vāyor iva suduṣkaram (BG 6.34).

Pontosan ezt a példát adja. Cañcalaṁ hi manaḥ kṛṣṇa pramāthi balavad dṛḍham (BG 6.34). „Kedves Kṛṣṇám, arra kérsz, irányítsam az elmét. De olyan erős és nyughatatlan, »Úgy vélem, az elmét kontrollálni olyan, mint a szelet.« Ha erős szél fúj, képes vagy irányítani? Tehát ezt a példát hozza. Akkor tudod irányítani az elmét, amikor azt Kṛṣṇa lótuszlábaira rögzíted. Ennyi. Semmi ostobaság nem jön az elmédbe, csak Kṛṣṇa. Ez a meditáció tökéletessége.