HU/Prabhupada 0655 - A vallás célja Isten megértése és az, hogy megtanuljuk, hogyan szeressük Istent



Lecture on BG 6.6-12 -- Los Angeles, February 15, 1969

Bhakta: „Ez a Bhagavad-gītā a Kṛṣṇa-tudat tudománya. A világi műveltség önmagában senkit sem változtathat Kṛṣṇa-tudatúvá.”

Prabhupāda: Igen. Csak azért, mert van néhány címed; MA, PhD, DAC az, hogy megértsd a Bhagavad-gītāt, az lehetetlen. Ez transzcendentális tudomány. Más érzékekre van szükség a megértéséhez. És ezeket az érzékeket ki kell fejlesztened, meg kell tisztítanod azáltal, hogy szolgálatot végzel. Máskülönben még a legnagyobb tudósok, annyi doktor, PhD, félreértik, hogy mi Kṛṣṇa. Nem képesek megérteni. Mert lehetetlen. Ezért jön el Kṛṣṇa önnön valójában. Ajo 'pi sann avyayātmā. (BG 4.6) Habár Ő meg nem született, eljön, hogy megtanítsa nekünk, hogyan ismerjük meg Istent. Értitek? Folytasd!

Bhakta: „...az embernek nagyon szerencsésnek kell lennie, hogy találkozhasson egy tiszta tudatú személlyel. A Kṛṣṇa-tudatú ember Kṛṣṇa kegyéből tett szert tudásra.”

Prabhupāda: Igen. Kṛṣṇa kegyéből. Nem akadémiai képesítéssel. Ti... Meg kell szereznünk Kṛṣṇa kegyét, és akkor meg fogjuk érteni Kṛṣṇát. És akkor látni fogjuk Kṛṣṇát. Akkor tudunk majd beszélni Kṛṣṇával, és mindent megtehetünk. Ő egy személy. A Legfelsőbb Személy. Ez a védikus utasítás. Nityo nityānāṁ cetanaś cetanānām. (Kaṭha Upaniṣad 2.2.13) Ő a Legfelsőbb Személy, vagyis a Legfelsőbb Örökkévaló. Mi mindannyian örökkévalóak vagyunk. A mi... Most be vagyunk zárva ebbe a testbe. A születést és a halált kell megtapasztalnunk. De valójában számunkra nem létezik sem a születés, sem a halál. Mi örök lelkek vagyunk. És aszerint, hogy miként cselekszünk, a vágyunknak megfelelően vándorolunk egyik fajta testből a másikba, utána megint egy másikba, és megint egy másikba. Ez történik. Valójában nem születünk és nem halunk meg. Ezt a Bhagavad-gītā második fejezete magyarázza el: na jāyate na mriyate vā. Az élőlény sosem születik, és sosem hal meg. Hasonlóan Isten is örök, és ti is azok vagytok. Amikor megalapozzátok az örök kapcsolatotokat az örökkévalóval, a teljes örökkévalóval... Nityo nityānāṁ cetanaś cetanānām. Ő a legfelsőbb élőlény az élőlények között. Ő a legfelsőbb örökkévaló az örökkévalók között. Tehát a Kṛṣṇa-tudat által, az érzékek tisztításával ez a tudás eljön, és látni fogjátok Istent. Folytasd!

Bhakta: A Kṛṣṇa-tudatú ember Kṛṣṇa kegyéből tett szert tudásra, mert elégedett a tiszta odaadó szolgálattal, a megvalósított tudás által pedig az ember tökéletessé válik. Az ilyen tökéletes tudás birtokában szilárd maradhat meggyőződésében, de a kizárólagos akadémiai tudással rendelkezőt könnyen megzavarhatják a látszólagos ellentmondások. Egyedül a megvalósítást elért lélek valóban ura önmagának, mert meghódolt Kṛṣṇa előtt. Transzcendentális, mert semmi köze a világi tudáshoz.

Prabhupāda: Igen. Mindenki írástudatlan. Még ha nem is ismeri az ábécét, felismerheti Istent, feltéve, ha ebben az alázatos szerető szolgálatban foglalja le magát. És lehet valaki nagyon tanult, magasan képzett, de nem képes felismerni Istent. Isten nincs alávetve egyetlen anyagi körülménynek sem. Ő a Legfelsőbb Lélek. Ehhez hasonlóan, Isten felismerésének folyamata sincs alárendelve semmilyen anyagi körülménynek. Nem arról van szó, hogy mivel szegény vagy, nem ismerheted meg Istent. Vagy mert nagyon gazdag vagy, ezért felismerheted Istent. Nem. Mivel tanulatlan vagy, ezért nem vagy képes Istent felismerni, nem, ez sem így van. Az sem igaz, hogy aki nagyon tanult, felismerheti Istent. Őt nem kötik feltételek. Apratihatā. Sa vai puṁsāṁ paro dharmaḥ. A Bhāgavatában az áll, hogy ez az első osztályú vallási elv.

A Bhāgavata nem említi a hindu vallást, mint első osztályút, vagy a kereszténységet, vagy a mohamedán vallást, vagy bármelyik más vallást, mint első osztályút. Annyi, de annyi vallást hoztunk létre. De a Bhāgavata azt mondja, hogy az a vallási elv az első osztályú... Melyik? Sa vai puṁsāṁ paro dharmo yato bhaktir adhokṣaje. (SB 1.2.6) Az a vallás, amelyik segít neked, hogy fejleszd az Isten felé irányuló odaadó szolgálatodat és szeretetedet. Ennyi az egész. Ez az első osztályú vallás definíciója. Nem elemezgetjük, hogy melyik vallás az elsőrendű, és melyik van az utolsó helyen. Természetesen, annak megfelelően, ahogyan már mondtam nektek, három kötőerő van az anyagi világban. Tehát a vallási elméletek is a kötőerőknek megfelelően jönnek létre. De a vallás célja Isten megértése. És az, hogy megtanuljuk, hogyan szeressük Istent. Ez a cél. Bármelyik vallásé. Ha azt tanítja, hogy hogyan szeresd Istent, akkor az első osztályú. Máskülönben haszontalan. Végrehajthatod a vallásod elveit nagyon szigorúan és szépen, de az Isten iránti szereteted nulla. Ha egyszerűen csak az anyag iránti szereteted növekszik, akkor az nem vallás. A Bhāgavata ítéletének megfelelően: sa vai puṁsāṁ paro dharmo yato bhaktir adhokṣaje. (SB 1.2.6) Apratihatā. Ahaituky apratihatā. Az ilyen vallási rendszernek nincs indítéka. És bármiféle akadálya sincs. Ha el tudsz érni egy ilyen vallási elvrendszert, akkor azt fogod találni, hogy minden tekintetben boldog vagy. Máskülönben erre nincs lehetőség.

Sa vai puṁsāṁ paro dharmo yato bhaktir adhokṣaje. (SB 1.2.6) Adhokṣaje. Isten egy másik neve Adhokṣaja. Az Adhokṣaja azt jelenti, hogy legyőz minden anyagias erőfeszítést, mely Isten meglátására irányul. Adhokṣaja. Az akṣaja tapasztalati tudást jelent. Nem érthetitek meg Istent tapasztalati tudás által, nem. Másképp kell tanulnotok. Ez azt jelenti, hogy alázatos hallás által, és transzcendentális szerető szolgálatot végezve. Akkor megérthetitek Istent. Tehát bármilyen vallásos elv, amely tanít és segít, hogy kifejlesszétek az Isten iránti indokolatlan szereteteteket... „Szeretem Istent, mert olyan jó dolgokat ad az érzékkielégítésemhez!” Ez nem szeretet. Ahaituki. Enélkül... Isten hatalmas. Isten az apám. Kötelességem szeretni Őt. Ez minden. Nem egy üzletről van szó: „Ó, Isten megadja nekem a mindennapi kenyerem, ezért én szeretem Őt.” Nem. Isten megadja a mindennapi kenyeret még az állatoknak, a macskáknak és a kutyáknak is. Vagyis, Isten mindenki apja. Ő mindenkit ellát élelemmel. Ez tehát nem szeretet. A szeretetnek nincs indítéka. Még ha Isten nem is adja meg a mindennapi kenyerem, akkor is fogom Őt szeretni. Ez a szeretet. Ez a szeretet!

Caitanya Mahāprabhu így mondja: āśliṣya vā pāda-ratāṁ pinaṣṭu mām. (CC Antya 20.47) "Akár megölelsz, akár eltaposol, akár összetöröd a szívem azzal, hogy soha nem jelensz meg előttem, akkor is szeretlek.” Ez a tiszta Istenszeretet. Amikor eljutunk az Istenszeretetnek erre a szintjére, akkor minden örömtelinek fogunk találni. Ahogyan Isten örömteli, úgy ti is azok vagytok. Ez a tökéletesség. Folytasd!