HU/Prabhupada 0842 - A mi Krisna-tudatú mozgalmunk a Nivrtti-mraga tudományát oktatja, az alapelveket, melyekben rengeteg tiltás van

Előző oldal - videó 0841

Következő oldal - videó 0843

761214 - Lecture BG 16.07 - Hyderabad

Ezzel kezdődik az aszúrák élete: pravṛtti és nivṛtti. Pravṛtti azt jelenti: ösztönző… Ha van valahol egy szem cukor, akkor azt a hangya tudja. Futva megy oda. Ez a pravṛtti. A nivṛtti pedig azt jelenti: „Így éltem eddig az életem, de valójában nem fejlődtem az idő alatt. Abba kellene hagynom ezt az életmódot. Lelki megvalósítást kell keresnem.” Ez a nivṛtti-mārga. Két út van: pravṛtti és nivṛtti. Pravṛtti azt jelenti, hogy a sötétség felé haladunk. Adānta-gobhir viśatāṁ tamisram (SB 7.5.30). Mivel képtelenek vagyunk kontrollálni az érzékeinket, adānta… Adānta azt jelenti: zabolátlan és go, hogy érzékek. Adānta-gobhir viśatāṁ tamisram. Éppúgy, ahogy itt látunk különböző életformákat, ugyanúgy van élet a pokolban is, tamisra. Tehát vagy a pokoli élet felé haladsz, vagy a felszabadulás felé, mindkét út nyitva áll előtted. Ha a pokoli élet felé haladsz, az a pravṛtti-mārga, és ha a felszabadulás felé, az a nivṛtti-mārga.

Ez a mi Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunk a nivṛtti-mārga tudományát oktatja, az alapelveket, melyekben rengeteg tiltás van. A tiltás azt jelenti: nivṛtti. Tilos a tiltott nemi élet, a húsevés, a szerencsejáték, a mámorító szerek fogyasztása. Tehát ez a „tilos” út. Ők ezt nem ismerik. Mikor ennyi tiltásról beszélünk, azt hiszik, hogy ez agymosás. Nem agymosás. Ez tény. Ha fejlődni szeretnél a lelki életben, fel kell adnod egy csomó kellemetlenséget. Ez a nivṛtti-mārga. Az aszúrák (hitetlenek) nem tudják. Mivel nem tudják, ezért amikor a nivṛtti-mārga útját, a tiltások útját javasoljuk, dühösek lesznek. Dühösek lesznek.

upadeṣo hi mūrkhāṇāṁ

prakopāya na śāntaye

payaḥ-pānaṁ bhujaṅgānāṁ

kevalaṁ viṣa-vardhanam

(Nīti Śāstra)

Ha valami értelmeset javasolsz a gazemberek, ostobák számára, nem fogják meghallgatni; dühösek lesznek. Adott a következő példa: payaḥ-pānaṁ bhujaṅgānāṁ kevalaṁ viṣa-vardhanam. Olyanok, mint a kígyó. Hiába mondod a kígyónak: „Minden nap kapsz egy csésze tejet. Hagyd abba ezt az ártalmas életet, hogy feleslegesen megmarsz másokat. Gyere ide, fogadd el ezt a pohár tejet és élj békében,” nem lesz képes rá. Sőt… ha megissza a tejet, a mérge csak szaporodik tőle, és amint felgyülemlik a méreg – ez csak irritálni fogja – harapni akar. Harapni fog. Az eredmény a következő lesz: payaḥ-pānaṁ bhujaṅgānāṁ kevalaṁ viṣa-vardhanam. Minél inkább éhezik, annál jobb neki, mert nem fog szaporodni a méreg. Itt is működik a természet törvénye.

És amint valaki meglát egy kígyót, azonnal meg akarja ölni. A természet törvénye szerint… azt mondják: „Még egy szentéletű ember sem bánkódik egy kígyó megölése miatt.” Modeta sādhur api sarpa, vṛścika-sarpa-hatyā (SB 7.9.14). Prahlāda Mahārāja szavai. Mikor az apja meghalt és Nṛsiṁha-deva még mindig mérges volt, Prahlāda a következővel nyugtatgatta az Úr Nṛsiṁhát: „Uram, nem kell tovább dühösnek lenned, mivel senki sem bánkódik az apám halála miatt.” Azaz: „én sem vagyok boldogtalan, én is boldog vagyok, mert az apám olyan volt, mint egy kígyó vagy egy skorpió. Még egy nagy szent is boldog, amikor egy skorpiót vagy egy kígyót megölnek.” Nem lesznek boldogok attól, ha valakit megölnek. Még ha egy hangyát ölnek is meg, a szent ember boldogtalan. Ám ha a szent azt látja, hogy megöltek egy kígyót, boldog. Boldog.

Tehát ne a kígyók útjait kövessük, ne kövessük a pravṛtti-mārga útját. Az emberi élet arra való, hogy a nivṛtti-mārga útját kövessük. Rengeteg rossz szokásunk van. Az emberi élet azt jelenti, hogy feladjuk a rossz szokásokat. Ha képtelenek vagyunk erre, akkor nem fejlődünk a lelki életben. Lelki fejlődés… Amíg kevéske vágyad is van arra, hogy bűnös tetteket kövess el az érzékkielégítés érdekében, addig el kell fogadnod egy másik testet. És amint elfogadsz egy anyagi testet, szenvedni fogsz.