HU/Prabhupada 0898 - Mivel bhakta lettem, nem lesz veszély, nem lesz szenvedés. Nem!

Előző oldal - videó 0897

Következő oldal - videó 0899

730417 - Lecture SB 01.08.25 - Los Angeles

Prabhupāda: A Kṛṣṇa-tudatot semmilyen körülmény sem zavarhatja meg. Még ha kemény szenvedés is van. Ez Kuntīdevī tanítása. Kuntīdevī üdvözli, üdvözli a szenvedést, vipadaḥ santu tāḥ tatra ta... Legyen... Mivel, mielőtt megnyerték volna a kurukṣetrai csatát, mindegyik Pāṇḍava nagyon sok veszélyes helyzetbe került. Ezt a korábbi versek már elmagyarázták. Volt, hogy meg akarták őket mérgezni, volt, hogy sellak házba szállásolták el őket és azt felgyújtották. Volt, hogy nagy-nagy emberevő démonok jöttek, és nagy harcosok. Mindig... Elvesztették a királyságukat, a feleségüket, a tekintélyüket. Az erdőbe kellett menniük, ami tele volt veszéllyel. De mindezen veszélyek között ott volt Kṛṣṇa. Amikor Draupadīt próbálták levetkőztetni, Kṛṣṇa látta el végtelen ruhával. Kṛṣṇa mindig ott van!

Ezért Bhīṣmadeva, miközben haldoklott... Ő volt a Pāṇḍavák nagyapja. Amikor a Pāṇḍavák jöttek, hogy a halálos ágyán megnézzék, így sírt: „Ezek a fiúk az unokáim, mind nagyon jámbor. Yudhiṣṭhira Mahārāja a legjámborabb személy. Az ő neve Dharmarāja, a vallásosság királya. Ő a legidősebb a testvérek között. És Bhīma, Arjuna bhakták, oly nagyszerű hősök! Ezreket képesek megölni. Olyan erősek! Ott van Yudhiṣṭhira és Bhīma is. Arjuna és Draupadī is, aki a Szerencse istennője. Volt egy utasítás, mely értelmében bárhol is volt jelen Draupadī, ott sosem volt hiány élelemben. Így nagyon jó volt a kombináció, és mindezek fölött Kṛṣṇa is állandóan velük volt, mégis szenvedniük kellett.” Elkezdett sírni, hogy „Nem tudom, mi Kṛṣṇa elrendezése, hogy ezeknek a jámbor embereknek, nagyszerű bhaktáknak is szenvedniük kell.”

Ne gondoljátok tehát azt, hogy „Mivel bhakta lettem, nem lesz veszély, nem lesz szenvedés.” Prahlāda Mahārāja sokat szenvedett. A Pāṇḍavák is. Haridāsa Ṭhākura is sokat szenvedett. De nem szabad e szenvedések megzavarjanak. Szilárd hitünk kell legyen abban, hogy „Kṛṣṇa jelen van. Meg fog engem védeni!” Kaunteya pratijānīhi na me bhaktaḥ praṇaśyati (BG 9.31) Ne próbáljátok Kṛṣṇától különböző menedéket keresni! Mindig fogadjátok el Kṛṣṇát!

Kṛṣṇa azt mondja, kaunteya pratijānīhi na me bhaktaḥ praṇaśyati. „Kedves Arjunám, hirdesd bátran: az Én hívem nem vész el soha!” Miért javasolta Kṛṣṇa Arjunának, hogy ezt hirdesse? Miért nem Ő Maga hirdette ezt? Van itt néhány lényeges rész. Mivel ha ezt a kijelentést Kṛṣṇa teszi meg, akkor lehet, hogy megszegné, mert már néhányszor ezt megtette. De ha a bhaktája ígéri, akkor az sosem lesz megszegve. Ez Kṛṣṇa dolga. „Ó, az Én bhaktám hirdette ezt ki! Figyelnem kell, hogy meg is történjen.” Ez Kṛṣṇa helyzete. Ennyire ragaszkodik a bhaktájához. Ezért mondja, hogy „Te hirdesd ki! Ha Én teszem, akkor lehet, hogy az emberek nem hiszik el. De ha te hirdeted ki, akkor el fogják hinni. Mivel te bhakta vagy, a te nyilatkozatod soha nem lesz...”

Yasya prasādād bhagavat-prasādaḥ. Kṛṣṇa azt akarja látni, hogy „A bhaktám ígérete teljesült. Lehet, hogy az én ígéretem nem teljesült, meg lett szegve.” Ez a Kṛṣṇa-tudat. Minden körülmények között, még a legveszélyesebb helyzetben is ragaszkodnunk kell a Kṛṣṇa-tudathoz. A Kṛṣṇa lótuszlábaiba vetett hitünket meg kell tartanunk, és nem lesz veszély. Nagyon köszönöm!

Bhakták: Jaya Śrīla Prabhupāda!