HU/Prabhupada 0938 - Jézus Krisztus hibátlan. Az egyetlen hibája az volt, hogy Istenről prédikált

Előző oldal - videó 0937

Következő oldal - videó 0939

730425 - Lecture SB 01.08.33 - Los Angeles

Prabhupāda: Van az embereknek egy osztálya, akiket asuráknak nevezünk. Ők sura-dviṣām. Mindig irigyek a bhaktákra. Démonoknak nevezzük őket. Mint ahogy Prahlāda Mahārāja és az apja, Hiraṇyakaśipu. Hiraṇyakaśipu Prahlāda Mahārāja apja, de mivel Prahlāda Mahārāja bhakta volt, ezért iriggyé vált. Ez a démonok természete. Nagyon irigy volt, annyira, hogy kész volt megölni a saját fiát! Ennek a kisfiúnak az egyetlen hibája az volt, hogy énekelte a Hare Kṛṣṇát. Ez volt a hibája. Az apja nem tudta... Ezért nevezik sura-dviṣāmnak, mindig irigyek a bhaktákra. A démon azt jelenti, hogy állandóan irigy a bhaktákra. Ez az anyagi világ ilyen kellemetlen hely, hogy... Van egy nagyon szép példa erre.

Jézus Krisztus, az Úr Krisztus. Mi volt az ő hibája? De a sura-dviṣām, az irigy emberek megölték. És ha megnézzük, ha elemezzük, hogy mi Jézus Krisztus hibája, akkor látjuk, hogy hibátlan. Az egyetlen hibája az volt, hogy Istenről prédikált. És rengeteg ellenséget talált. Könyörtelenül keresztre feszítették. Ezt mindig látni fogjátok, sura-dviṣām. Kṛṣṇa tehát eljön, hogy megölje azokat, akik sura-dviṣām. Ezért vadhāya ca sura-dviṣām. Megölte az irigyeket.

De ez a megölés történhet Kṛṣṇa jelenléte nélkül is. Mivel annyi természeti erő létezik, háborúk, járványok, éhínség. Bármi. Csak elkezdenek működni. Emberek millióit lehet megölni. Tehát nincs arra szükség, hogy Kṛṣṇa idejöjjön megölni ezeket a gazembereket. Kṛṣṇa irányításával a természet törvénye is képes megölni őket. Prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ (BG 3.27) Sṛṣṭi-sthiti-pralaya-sādhana-śaktir ekā (BS 5.44.) A természet oly sok hatalommal bír, hogy teremthet, fenntarthat, elpusztíthat, feloldhat mindent. A természet nagyon hatalmas!

Sṛṣṭi-sthiti-pralaya. A sṛṣṭi teremtést, a sthiti fenntartást, a pralya pedig pusztítást jelent. A természet ezt a három dolgot tudja megtenni. Mint ez a teremtés is, az anyagi teremtés, a természet, a kozmikus megnyilvánulás. Fenn van tartva. A természet kegyéből kapunk napfényt, levegőt, esőt és így tudjuk megtermelni az élelmünket, ehetünk és fejlődhetünk. Ezt a fenntartást is a természet végzi. De bármikor bárminek vége lehet egyszerűen egy erős szél miatt. A természet annyira hatalmas! A démonok elpusztítása céljából a természet már jelen van. Természetesen a természet Kṛṣṇa irányítása alatt működik. Mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram (BG 9.10) Ha tehát Kṛṣṇa azt mondja, ezeket a démonokat meg kell ölni, akkor a természet egy széllökése, egy erős szél milliókat képes közülük megölni.

Tehát ezért nem kell, hogy Kṛṣṇa eljöjjön. De Kṛṣṇa, ahogyan itt áll, yācita. Kṛṣṇa eljön, amikor a bhaktája, mint Vasudeva és Devakī kéri. Ezért jön. Ez az eljövetelének az oka. És ezzel párhuzamosan, amikor eljön megmutatja azt is, hogy „Bárkit, aki irigy a bhaktáimra, azt megölöm. Azt megölöm!” Természetesen az Ő általa végzett gyilkolás és fenntartás ugyanaz. Mert Ő abszolút. Azok, akiket Kṛṣṇa ölt meg, azonnal felszabadultak, amely elérése évmilliókig tart. Az emberek azt mondják, hogy Kṛṣṇa ezért vagy azért jött el, de Kṛṣṇa valójában a bhaktái érdekében jött el, kṣemāya. Mi a kṣemāya jelentése? A fenntartás miatt?

Bhakta: „A jóért.”

Prabhupāda: A jóért. A bhakták javáért. Ő mindig azt nézi, hogy tegyen jót a bhaktákkal. Ezért Kuntī tanítása alapján, az kell, hogy a dolgunk legyen, hogy hogyan váljunk bhaktává! Ekkor majd minden jó tulajdonságot megkapunk. Yasyāsti bhaktir bhagavaty akiñcanā sarvair guṇais tatra samāsate surāḥ (SB 5.18.12) Ha csak az odaadásodat fokozod, az alvó odaadásod, a természetes odaadásod... Természetes odaadással rendelkezünk.

Mint az apa és a fia, köztük természetes vonzódás van. És a fiú természetes módon vonzódik az apjához és az anyjához. Ehhez hasonlóan van nekünk is természetes odaadásunk. Amikor valóban veszélyben vagyunk, akkor Istenhez imádkozunk, még a tudósok is. De amikor nincs veszély, akkor szembeszállnak Istennel. Ezért van szükség a veszélyre, hogy ezeket a gazembereket megtanítsuk arra, hogy van Isten. Ez természetes. Jīvera svarūpa haya nitya-kṛṣṇa-dāsa (CC Madhya 20.108-109) Ez a mi természetünk... Mesterségesen próbáljuk Istent száműzni. „Isten halott, nincs Isten, én vagyok Isten, Isten ez, Isten az!” Ezt a gazemberséget abba kell hagynunk! És ekkor Kṛṣṇa minden védelmet meg fog adni nekünk.

Nagyon köszönöm!

Bhakták: Jaya Prabhupāda, haribol!