HU/Prabhupada 1047 - Azért szamár, mert valamilyen hamis kötelességet fogadott el, amiért keményen dolgozik



750712 - Lecture SB 06.01.26-27 - Philadelphia

Döntenünk kell, ez az emberi létforma. De ha nincs arról információd, hogy „Milyen testet fogok a következő életemben kapni,” ha nem hiszel... Ha elhiszed, ha nem, ez nem számít, a természet törvénye cselekedni fog. Ha azt mondod, „Én nem hiszek a következő életben,” akkor beszélhetsz így, de a természet törvénye cselekedni fog. Karmaṇā daiva-netreṇa (ŚB 3.31.1.). Ahogyan te cselekszel, annak megfelelően, azzal készíted elő a következő tested. Tehát a halál után, a halál azt jelenti, amikor ennek a testnek vége, azonnal kapsz egy másik testet, mert már elvégezted azt a munkát, amellyel előkészíted, hogy milyen fajta testet fogsz kapni.

Ez az ember, Ajāmila azzal volt elfoglalva, hogy a gyerekének nagyon szépen viselte a gondját, és az elméje teljesen elmerült a gyerekében. Tehát... (valaki hozzáfűz valamit) (oldalra) Ne zavarj. Ezért jellemezik úgy, hogy mūḍha. Itt az áll, hogy bhojayan pāyayan mūḍhaḥ. Elfelejtjük, hogy az a nap eljön. Előttünk áll. Ezt nevezik úgy, hogy mṛtyu, halál. Erről elfeledkezünk. Ez a mi tökéletlenségünk. Tehát ez az ember elfelejtette, hogy mennyire elfoglalt volt, mint szerető apa vagy szerető férj. Vagy bármi más. Olyan sok kapcsolat létezik. Mint ragaszkodó barát, vagy irigy ellenség, olyan sok kapcsolatunk van. Ebben a világban mindenkinek van valamilyen kapcsolata, legyen az szerető vagy irigy, nem számít. Így élünk, elfelejtve, hogy vár ránk a halál. Ezért vagyunk mūḍha.

A mūḍha azt jelenti, gazember, szamár, aki nem tudja, mi az igazi érdeke. Mint a szamarak. A szamár... A mūḍha szamarat jelent. A szamár nem tudja, mi az érdeke. Láttuk, hogy a szamarat a mosóember három tonna ruhával pakolja meg, a szamár pedig képtelen menni, de mégis mennie kell. És nem tudja, hogy „Sok tonnányi ruhát cipelek a hátamon, de mi érdekem fűződik ehhez? Egyetlen egy darab ruha sem az enyém.” A szamárnak nincs ilyen érzéke. A szamár azt jelenti, hogy nincs ilyen érzéke. Azt gondolja, „Ez a kötelességem. Az, hogy ennyi ruhát a hátamra rakjanak, ez a kötelességem.” Ez miért kötelesség? „Mert a mosóember füvet ad nekem.” Nincs annyi esze, hogy „Füvet mindenhol ehetek. Miért fogadtam el ezt a kötelességet?” Ez a ... Mindenki aggódik a kötelessége miatt. Valaki politikus, valaki családos, valaki valami más. De mivel valamilyen hamis kötelességet fogadtak el, így keményen dolgoznak, ezért szamarak. Elfelejtették a valódi dolgukat. A valódi dolog az, hogy a halál eljön. Nem fog elkerülni engem. Mindenki azt mondja, hogy „Holtbiztos!” Még most, mielőtt meghalok kell úgy cselekednem, hogy remélhetőleg legyen egy helyem Vaikuṇṭhán, Vṛndāvanában és örök életem Kṛṣṇával. Ez a valódi dolgunk. De ez nem tudjuk. Na te viduḥ svārtha-gatiṁ hi viṣṇum (ŚB 7.5.31.).