HU/SB 1.5.18


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


18. VERS

tasyaiva hetoḥ prayateta kovido
na labhyate yad bhramatām upary adhaḥ
tal labhyate duḥkhavad anyataḥ sukhaṁ
kālena sarvatra gabhīra-raṁhasā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tasya—abból a célból; eva—csak; hetoḥ—ok; prayateta—törekedni kell; kovidaḥ—az, aki filozófiai beállítottságú; na—nem; labhyate—el nem ért; yat—ami; bhramatām—vándorol; upari adhaḥ—a tetejétől az aljáig; tat—az; labhyate—el lehet érni; duḥkhavat—mint a gyötrelmek; anyataḥ—az előző tettek eredményeképpen; sukham—érzéki élvezet; kālena—az idő folyamán; sarvatra—mindenhol; gabhīra—finom; raṁhasā—haladás.


FORDÍTÁS

Azoknak, akik valóban intelligensek és filozófiai beállítottságúak, csak arra a fontos célra kell törekedniük, melyet az ember a legfelsőbb bolygótól a legalsóbbig [Brahmalokától Pātāláig] vándorolva sem érhet el. Ami az érzéki élvezetből származó boldogságot illeti, azt idővel automatikusan megkapja az ember, mint ahogyan idővel szenvedésben is részünk lesz, bár nem vágyunk rá.


MAGYARÁZAT

Mindenki, mindenhol a lehető legnagyobb érzéki élvezetre törekszik. Vannak, akik a kereskedelemmel, vannak, akik az iparral, a gazdasági fejlődéssel, a politikai hatalommal és hasonlókkal foglalkoznak, mások gyümölcsöző tetteket hajtanak végre, hogy a felsőbb bolygókat elérve boldogok lehessenek következő életükben. Azt mondják, a hold lakóinak a soma-rasa italt fogyasztva nagyobb mértékű érzéki élvezetre van lehetőségük, Pitṛlokát pedig a jótékony cselekedetek révén lehet elérni. Az érzéki élvezetekre tehát számtalan lehetőség van mind ebben, mind a következő életben. Vannak, akik a holdra vagy más bolygókra próbálnak eljutni mechanikus segítséggel, mert nagyon vágynak rá, hogy anélkül jussanak el e bolygókra, hogy jótékony tetteket hajtanának végre. Ez azonban nem így történik. A Legfelsőbb törvénye a különböző szinteken álló élőlények számára különféle helyeket jelöl ki aszerint, hogy milyen munkát végeztek. Csakis a szentírások előírta jó munkát végezve születhet az ember előkelő családban, lehet gazdag, s kaphat jó neveltetést és szép külsőt. Láthatjuk, hogy jámbor cselekedetei még ebben az életben is jó neveltetést vagy gazdagságot eredményezhetnek valakinek. Következő életünkben hasonlóan csakis jó tettekkel kerülhetünk ilyen kívánatos helyzetbe, másképp nem történhetne meg, hogy két ember, akik ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben születtek, előző tetteik alapján más körülmények közé kerülnek. Ezek az anyagi körülmények azonban mind átmenetiek. Helyzetünk a legfelsőbb bolygón, Brahmalokán és a legalsón, Pātālán szintén változó, tetteinknek megfelelően. A filozofikus beállítottságú embert nem szabad, hogy csábítsák e változó körülmények. Az örök boldogsággal és tudással teli életre kell törekednie, ahol nem kényszerül majd arra, hogy visszatérjen e nyomorúságos anyagi világ egyik bolygójára. A gyötrelmek és a tökéletlen boldogság az anyagi élet két jellegzetessége, amelyek a Brahmalokán és más lokákon is tapasztalhatók, s amelyek a félistenek, a kutyák és a disznók életében jelen vannak. Az élőlények szenvedése és tökéletlen boldogsága csupán mértékében és minőségében különbözik, de senki sem mentes a születéstől, a haláltól, az öregkortól és a betegségektől, s ugyanígy mindenkinek csupán a sorsa által meghatározott boldogságban lehet része. Senki sem kaphat ezekből többet vagy kevesebbet saját erőfeszítései eredményeképpen. Még ha megkapja ezeket az ember, akkor is újra elveszítheti. Nem szabad ezért az időnket ilyen értéktelen dolgokra vesztegetnünk, ehelyett arra kell törekednünk, hogy visszatérhessünk Istenhez. Ez legyen mindenki életének küldetése.