HU/SB 5.5.8


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


8. VERS

puṁsaḥ striyā mithunī-bhāvam etaṁ
tayor mitho hṛdaya-granthim āhuḥ
ato gṛha-kṣetra-sutāpta-vittair
janasya moho ’yam ahaṁ mameti


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

puṁsaḥ—egy férfinek; striyāḥ—egy nőnek; mithunī-bhāvam—vonzódás a szexuális élethez; etam—ez; tayoḥ—mindkettőjüknek; mithaḥ—egymás között; hṛdaya-granthim—a szívekben lévő csomóknak; āhuḥ—nevezik; ataḥ—azután; gṛha—az otthon által; kṣetra—föld; suta—gyerekek; āpta—rokonok; vittaiḥ—és vagyon által; janasya—az élőlénynek; mohaḥ—illúzió; ayam—ez; aham—én; mama—enyém; iti—így.


FORDÍTÁS

Az anyagi lét alapelve a férfi és a nő közötti vonzódás. E tévfelfogás miatt, amely összekötözi a férfi és a nő szívét, az ember vonzódni kezd testéhez, otthonához, tulajdonához, gyermekeihez, rokonaihoz és vagyonához. Egyre nagyobb illúzióban él, s az „én és enyém” felfogás szerint gondolkodik.


MAGYARÁZAT

A férfi és nő közötti természetes vonzalom oka a szexualitás, és ha összeházasodnak, kapcsolatuk még szorosabbra fonódik. A köztük lévő szoros kötelék miatt jön létre az az illúzió, amelynek hatása alatt az ember azt gondolja, hogy „ez a férfi a férjem” vagy „ez a nő a feleségem”. Ezt nevezik hṛdaya-granthinak, „a szív szorosra kötött csomójá”-nak. Ezt a csomót nagyon nehéz kioldozni, még akkor is, ha a férfi és a nő vagy a varṇāśrama elveinek megfelelően, vagy pusztán válás következtében elszakadnak egymástól. Bármelyik eset álljon fenn, a férfi mindig a nőre gondol, a nő pedig mindig a férfire. Ily módon az embert anyagi ragaszkodás fűzi a családhoz, a vagyonhoz és a gyermekekhez, noha ezek mind átmeneti dolgok. Akinek van valamije, az szerencsétlen módon azonosul javaival és gazdagságával. Előfordul, hogy valaki még azután is, hogy mindenről lemondott, ragaszkodni kezd egy templomhoz vagy ahhoz a néhány holmihoz, ami a sannyāsī tulajdonát képezi, ám ez sohasem olyan erős, mint a családi ragaszkodás. Ez utóbbi a legerősebb illúzió. A Satya-saṁhitāban a következőket olvashatjuk:

brahmādyā yājñavalkādyā
mucyante strī-sahāyinaḥ
bodhyante kecanaiteṣāṁ
viśeṣam ca vido viduḥ

Néha olyan kimagasló személyiségek esetében, mint az Úr Brahmā, azt látjuk, hogy a feleség és a gyermekek nem okoznak kötöttséget. Ellenkezőleg: a feleség segít a lelki életben és a felszabadulás elérésében. A legtöbb embert azonban mégis megkötik a házassági kapcsolat csomói, ezért megfeledkeznek Kṛṣṇához fűződő kapcsolatukról.