HU/SB 1.6.14


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


14. VERS

pariśrāntendriyātmāhaṁ
tṛṭ-parīto bubhukṣitaḥ
snātvā pītvā hrade nadyā
upaspṛṣṭo gata-śramaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

pariśrānta—mert fáradt voltam; indriya—testileg; ātmā—szellemileg; aham—én; tṛṭ-parītaḥ—megszomjazva; bubhukṣitaḥ—és éhesen; snātvā—megfürödtem; pītvā—és vizet is ittam; hrade—a tóban; nadyāḥ—egy folyónak; upaspṛṣṭaḥ—kapcsolatba kerülve vele; gata—megkönnyebbültem tőle; śramaḥ—fáradtság.


FORDÍTÁS

Vándorolásom során testem és elmém kimerült, szomjas és éhes voltam. Megfürödtem hát egy folyó tavában, s ittam vizéből. A víz érintésére minden fáradtságom elszállt.


MAGYARÁZAT

Egy vándorszerzetesnek a természet adta kincseket kell felhasználnia, hogy testéről gondoskodjon, szomjúságát és éhségét csillapítsa, hogy ne kelljen a családosok ajtajánál koldulnia. Így aztán nem azért megy a családos emberek otthonába, hogy alamizsnáért könyörögjön, hanem hogy felvilágosítsa őket a lelki tudományról.