HU/SB 10.10.24


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


24. VERS

ṛṣer bhāgavata-mukhyasya
satyaṁ kartuṁ vaco hariḥ
jagāma śanakais tatra
yatrāstāṁ yamalārjunau


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ṛṣeḥ—Nāradának, a nagy bölcsnek és szentnek; bhāgavata-mukhyasya—minden bhakta közül a legkiválóbbnak; satyam—igazmondó; kartum—bizonyítani; vacaḥ—szavait; hariḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa; jagāma—odament; śanakaiḥ—nagyon lassan; tatra—oda; yatra—arra a helyre, ahol; āstām—ott voltak; yamala-arjunau—a két arjuna fa.


FORDÍTÁS

Hogy bebizonyítsa a legnagyszerűbb bhakta, Nārada szavainak igazát, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Śrī Kṛṣṇa lassan elindult arrafelé, ahol az iker arjuna fák álltak.