HU/SB 2.7.11


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


11. VERS

satre mamāsa bhagavān haya-śīraṣātho
sākṣāt sa yajña-puruṣas tapanīya-varṇaḥ
chandomayo makhamayo ’khila-devatātmā
vāco babhūvur uśatīḥ śvasato ’sya nastaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

satre—az áldozati szertartásban; mama—enyém; āsa—megjelent; bhagavān—az Istenség Személyisége; haya-śīraṣā—ló-fejjel; atha—így; sākṣāt—közvetlenül; saḥ—Ő; yajña-puruṣaḥ—az, akit elégedetté tesz az áldozat bemutatása; tapanīya—arany; varṇaḥ—árnyalat; chandaḥ-mayaḥ—maguk a védikus himnuszok személyesen; makha-mayaḥ—az áldozatok személyesen; akhila—minden, ami van; devatā-ātmā—a félistenek lelke; vācaḥ—hangok; babhūvuḥ—hallhatóvá válik; uśatīḥ—nagyon kellemes hallani; śvasataḥ—miközben lélegzik; asya—Övé; nastaḥ—az orrnyílásokon keresztül.


FORDÍTÁS

Egyszer, amint áldozatot mutattam be [mondta Brahmā], az Úr megjelent, mint Hayagrīva inkarnáció. Ő Maga minden áldozat, teste aranyszínű, Ő a Védák megtestesülése és minden félisten Felsőlelke is egyben. Amikor lélegzett, orrából életre kelt a védikus himnuszok édes hangja.


MAGYARÁZAT

A védikus himnuszokat általában a gyümölcsöző munkát végzők alkalmazzák áldozataik során, amikor bizonyos eredmények elérése végett a félisteneket is elégedetté akarják tenni. Ám az áldozatok megszemélyesítője Maga az Úr, s Ő a védikus himnuszok személyisége is egyben. Ezért aki közvetlenül az Úr bhaktája, az minden áldozat célját szolgálja, s ezzel automatikusan kedvében jár a félisteneknek is. Az Úr bhaktái még akkor is magasabb szinten állnak, mint a gyümölcsöző tetteket végzők vagy a különféle félistenek imádói, ha semmiféle áldozatot nem mutatnak be és a félisteneket sem teszik elégedetté a védikus utasításokat követve.