HU/SB 3.1.37
37. VERS
- kiṁ vā kṛtāgheṣv agham atyamarṣī
- bhīmo ’hivad dīrghatamaṁ vyamuñcat
- yasyāṅghri-pātaṁ raṇa-bhūr na sehe
- mārgaṁ gadāyāś carato vicitram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kim–vajon; vā–akár; kṛta–bemutatott; agheṣu–a bűnösöknek; agham–dühös; ati-amarṣī–legyőzhetetlen; bhīmaḥ–Bhīma; ahi-vat–mint egy kobra; dīrgha-tamam–régóta magában táplált; vyamuñcat–szabadjára engedte; yasya–akié; aṅghri-pātam–lépett; raṇa-bhūḥ–a csatatér; na–nem tudta; sehe–eltűrni; mārgam–az ösvény; gadāyāḥ–a buzogányok által; carataḥ–játszva; vicitram–csodálatos.
FORDÍTÁS
[Mondd], rázúdította-e hosszú ideig magába fojtott dühét a bűnösökre a legyőzhetetlen Bhīma, aki olyan, akár egy kobra? A csatatér még buzogányának csodálatos játékát sem volt képes elviselni, amikor az útra lépett.
MAGYARÁZAT
Vidura tisztában volt Bhīma erejével. Amikor Bhīma jelen volt a csatatéren, az ellenség képtelen volt elviselni lépteit és buzogányának csodálatos játékát. A hatalmas Bhīma hosszú ideig nem tett semmit Dhṛtarāṣṭra fiai ellen. Vidura aziránt érdeklődött, vajon utat engedett-e már haragjának, ami egy szenvedő kobra dühéhez volt hasonló. Amikor egy kobra hosszú ideig visszafojtja haragját, ám aztán kiengedi mérgét, azt egyetlen áldozata sem éli túl.