HU/SB 3.13.35


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


35. VERS

rūpaṁ tavaitan nanu duṣkṛtātmanāṁ
durdarśanaṁ deva yad adhvarātmakam
chandāṁsi yasya tvaci barhi-romasv
ājyaṁ dṛśi tv aṅghriṣu cātur-hotram


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

rūpam–forma; tava–tiéd; etat–ez; nanu–de; duṣkṛta-ātmanām–olyan lelkeknek, akik egyszerűen csak bűnösök; durdarśanam–nagyon nehéz látni; deva–ó, Urunk; yat–az; adhvara-ātmakam–áldozatok bemutatásával imádni kell; chandāṁsi–a Gāyatrī és a többi mantra; yasya–akié; tvaci–a bőr érintése; barhiḥ–a kuśának nevezett szent fű; romasu–a szőrszálak; ājyam–tisztított vaj; dṛśi–a szemekben; tu–szintén; aṅghriṣu–négy lábon; cātuḥ-hotram–négyféle gyümölcsöző cselekedet.


FORDÍTÁS

Ó, Urunk! Formádat áldozatok bemutatásával kell imádnunk, ám azok a lelkek, akik egyszerűen csak bűnösök, nem láthatják azt. A védikus himnuszok, a Gāyatrī és a többi mantra, bőröd érintésében vannak. Testszőrzeted a kuśa fű, szemed a tisztított vaj, négy lábad pedig a négyféle gyümölcsöző cselekedet.


MAGYARÁZAT

Van a bűnösöknek egy csoportja, amelynek tagjait a Bhagavad-gītā veda-vādīknak nevezi    –    ők a Védák úgymond „szigorú” követői. Nem hisznek az Úr inkarnációiban, az Úr imádandó vadkan-inkarnációjáról nem is beszélve. Az Úr különféle inkarnációinak vagy formáinak imádatát antropomorfizmusnak tartják. A Śrīmad-Bhāgavatam szerint ezek az emberek bűnösök, a Bhagavad-gītā (BG 7.15) pedig nemcsak bűnösöknek, de ostobáknak és az emberiség legaljának is nevezi őket, s leírja, hogy ateista viselkedésük miatt az illúzió minden tudásuktól megfosztotta őket. Ezek a kárhozatra ítélt emberek nem láthatják az Úr gigantikus vadkan-inkarnációját. A Śrīmad-Bhāgavatam tudtára adja a Védák e „szigorú” követőinek – akik nem becsülik kellőképpen az Úr örök formáit –, hogy ezek az inkarnációk a Védák megszemélyesült formái. Ebből a versből megtudhatjuk, hogy az Úr Vadkan bőre, szeme és pórusai a Védák különböző részei, éppen ezért Ő a védikus himnuszok, főként a Gāyatrī mantra személyes formája.