HU/SB 4.12.5
5. VERS
- tad gaccha dhruva bhadraṁ te
- bhagavantam adhokṣajam
- sarva-bhūtātma-bhāvena
- sarva-bhūtātma-vigraham
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat—ezért; gaccha—gyere; dhruva—Dhruva; bhadram—jó szerencse; te—neked; bhagavantam—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; adhokṣajam—aki meghaladja az anyagi érzékek felfogóképességét; sarva-bhūta—minden élőlény; ātma-bhāvena—egynek tekintve őket; sarva-bhūta—minden élőlényben; ātma—a Felsőlélek; vigraham—formával rendelkezik.
FORDÍTÁS
Kedves Dhruvám, lépj közelebb! Az Úr áldjon meg mindig minden szerencsével! Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki túl van azon, amit érzékeink felfogni képesek, minden élőlény Felsőlelke, ezért minden lény egy, különbség nélkül. Szolgáld hát az Úr transzcendentális formáját, az Urat, minden élőlény végső oltalmát!
MAGYARÁZAT
A versben a vigraham — „sajátságos formával rendelkezik” — szó nagyon jelentős, mert arra utal, hogy az Abszolút Igazság végső soron az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ezt a Brahma-saṁhitā magyarázza el. Sac-cid-ānanda-vigrahaḥ: az Úrnak van formája, ám különbözik minden anyagi formától. Az élőlények a legfelsőbb forma határenergiáját képezik, s mint ilyenek, nem különböznek a legfelsőbb formától, ugyanakkor nem is egyenlőek azzal. Dhruva Mahārāja azt a tanácsot kapta, hogy szolgálja a legfelsőbb formát. Ez magában foglalja majd a többi egyéni forma szolgálatát is. Egy fának is van formája, s amikor vizet öntünk a gyökerére, a többi forma is, a levelek, az ágak, a virágok és a gyümölcsök automatikusan mind nedvességhez jutnak. Ez a vers elutasítja azt a māyāvāda felfogást, hogy mivel az Abszolút Igazság minden, forma nélkülinek kell lennie. Éppen ellenkezőleg: az Abszolút Igazságnak bizonyítottan van formája, mégis mindent átható. Semmi sem független Tőle.