HU/SB 4.20.10


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


10. VERS

parityakta-guṇaḥ samyag
darśano viśadāśayaḥ
śāntiṁ me samavasthānaṁ
brahma kaivalyam aśnute


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

parityakta-guṇaḥ—az, aki megvált a természet anyagi kötőerőitől; samyak—egyenlő; darśanaḥ—akinek a látása; viśada—szennyezetlen; āśayaḥ—akinek az elméje vagy a szíve; śāntim—béke; me—Enyém; samavasthānam—egyenlő helyzet; brahma—lélek; kaivalyam—megszabadulást az anyagi szennyezettségtől; aśnute—eléri.


FORDÍTÁS

Amikor a bhakta szíve megtisztul minden anyagi szennyeződéstől, elméje kitágul és kristálytiszta lesz, és képes mindent egyenlően látni. Az életnek ebben az állapotában béke hatja át, és sac-cid-ānanda-vigrahaként Velem egyenlő helyzetet foglal el.


MAGYARÁZAT

A kaivalyát illetően a māyāvāda felfogás és a vaiṣṇava közösség felfogása különbözik egymástól. A māyāvādī úgy gondolja, hogy amint valaki megszabadul minden anyagi szennyezettségtől, belemerül a Legfelsőbb létezésébe. A vaiṣṇava filozófus felfogása a kaivalyáról egészen más. Ő megérti mind a saját, mind az Istenség Legfelsőbb Személyisége helyzetét. Szennyezetlen állapotban az élőlény megérti, hogy ő a Legfelsőbb örök szolgája. Ezt nevezik Brahman-megvalósításnak, az élőlény lelki tökéletességének. Ez a kapcsolat nagyon könnyen létrejöhet. A Bhagavad-gītā szerint az, aki az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végzi, azonnal a kaivalya, a Brahman transzcendentális szintjére kerül.