HU/SB 4.24.50
50. VERS
- pūra-recaka-saṁvigna-
- vali-valgu-dalodaram
- pratisaṅkrāmayad viśvaṁ
- nābhyāvarta-gabhīrayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pūra—belélegzés; recaka—kilélegzés; saṁvigna—mozgásba hozott; vali—a redők a hason; valgu—gyönyörű; dala—mint a banyanlevél; udaram—has; pratisaṅkrāmayat—lefelé tekeredő; viśvam—univerzum; nābhyā—köldök; āvarta—csavarodó; gabhīrayā—mélységgel.
FORDÍTÁS
Az Úr hasát három redő teszi széppé. Hasa kerek, s a banyanfa levelére emlékeztet, amikor pedig ki- és belélegzik, e redők rendkívül csodálatosan mozognak. Az Úr köldökének tekervényei olyan mélyek, hogy úgy tűnik, az egész univerzum belőle hajtott ki, és ismét vissza akar térni.
MAGYARÁZAT
Az egész univerzum abból a lótuszszárból született, amely az Úr köldökéből hajtott ki. Az Úr Brahmā e lótusz szárának a tetején ült le, hogy megteremtse az univerzum egészét. Az Úr köldöke olyan mély és tekervényes, mintha az egész univerzum ismét vissza akarna térni belé, mert vonzódik az Úr szépségéhez, és a hasán húzódó barázdákkal együtt szünet nélkül fokozza az Úr testének szépségét. Az Úr testének minden részlete sajátosan jellemző az Istenség Személyiségére. Az imperszonalisták nem értékelik az Úr csodálatos testét, amelyről az Úr Śiva ezekben az imákban beszél. Noha mindig az Úr Śivát imádják, azokat az imákat, amelyeket az Úr Śiva az Úr Viṣṇu testéről zengett, nem képesek megérteni. Az Úr Viṣṇut śiva-viriñci-nutamként ismerik (SB 11.5.33), mert az Úr Brahmā és az Úr Śiva szüntelenül imádják Őt.