HU/SB 4.8.46
46. VERS
- taruṇaṁ ramaṇīyāṅgam
- aruṇoṣṭhekṣaṇādharam
- praṇatāśrayaṇaṁ nṛmṇaṁ
- śaraṇyaṁ karuṇārṇavam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
taruṇam—ifjú; ramaṇīya—vonzó; aṅgam—testének minden része; aruṇa-oṣṭha—ajkai rózsaszínűek, akár a felkelő nap; īkṣaṇa-adharam—hasonló természetű szemek; praṇata—aki meghódolt; āśrayaṇam—a meghódoltak menedéke; nṛmṇam—transzcendentálisan, minden szempontból kedves; śaraṇyam—az, aki előtt érdemes meghódolni; karuṇā—olyan kegyes, mint; arṇavam—az óceán.
FORDÍTÁS
Nārada Muni folytatta: Az Úr teste örökifjú. Minden végtagja, testének minden része tökéletes, hibátlan. Szeme és ajka rózsaszínű, akár a felkelő nap. Mindig kész menedéket nyújtani a meghódolt lelkeknek, s aki oly szerencsés, hogy Rá pillanthat, teljes elégedettséget érez. Méltó arra, hogy a meghódolt lélek Ura legyen, hiszen a kegy óceánja Ő.
MAGYARÁZAT
Mindenki kénytelen meghódolni egy felsőbb hatalom előtt — ez ennek az életnek az örök természete. Jelen pillanatban örökösen megpróbálunk meghódolni valakinek — a társadalomnak, a nemzetünknek, a családunknak, az államunknak vagy a kormányunknak. A meghódolás folyamata ott van, de sohasem lehet tökéletes, mert az a személy vagy intézmény, akinek meghódolunk, tökéletlen, és meghódolásunk számtalan alantas szándékunk miatt szintén az. Így hát az anyagi világban senki sem érdemes arra, hogy mások meghódoljanak neki, és senki sem hódol meg teljesen, hacsak nem kényszerül rá. Itt azonban a meghódolás önkéntes, és az Úr érdemes arra, hogy elfogadja a meghódolást. Az élőlény automatikusan meghódol, amint meglátja a csodálatos, ifjú Urat.
A leírás, amit Nārada Muni ad, nem képzeletbeli. Az Úr formáját a paramparān keresztül lehet megismerni. A māyāvādī filozófusok azt mondják, el kell képzelnünk az Úr formáját, Nārada Muni azonban nem ezt mondja. Ellenkezőleg, a hiteles forrásokra támaszkodva jellemzi az Urat. Ő maga is hiteles tekintély, aki bármikor elmehet a Vaikuṇṭhalokára, ahol személyesen láthatja az Urat, ezért leírása az Úr testi vonásairól nem képzeletbeli. Néha beszélek tanítványaimnak az Úr vonásairól, ők pedig megfestik Őt. A festményeik nem képzeletbeliek. A leírást a tanítványi láncolaton keresztül adjuk meg, ahogyan Nārada Muni is tette, aki látja az Urat, és beszél a külsejéről. Az ilyen leírást éppen ezért el kell fogadnunk, s ha valaki ekképpen képet fest Róla, az nem képzeletbeli festmény.