HU/SB 5.17.16


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


16. VERS

bhavānī-nāthaiḥ strī-gaṇārbuda-sahasrair avarudhyamāno bhagavataś catur-mūrter mahā-puruṣasya turīyāṁ tāmasīṁ mūrtiṁ prakṛtim ātmanaḥ saṅkarṣaṇa-saṁjñām ātma-samādhi-rūpeṇa sannidhāpyaitad abhigṛṇan bhava upadhāvati.


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhavānī-nāthaiḥ—Bhavānī társai által; strī-gaṇa—a nők; arbuda-sahasraiḥ—tízmilliárd; avarudhyamānaḥ—mindig szolgálják; bhagavataḥ catuḥ-mūrteḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki kiterjed négy formába; mahā-puruṣasya—a Legfelsőbb Személynek; turīyām—a negyedik kiterjedése; tāmasīm—a tudatlanság kötőerejével kapcsolatos; mūrtim—a forma; prakṛtim—forrásként; ātmanaḥ—ő maga (az Úr Śiva); saṅkarṣaṇa-saṁjñām—Saṅkarṣaṇaként ismert; ātma-samādhi-rūpeṇa—transzban rajta meditálva; sannidhāpya—közel hozva Őt; etat—ez; abhigṛṇan—tisztán énekelve; bhavaḥ—az Úr Śiva; upadhāvati—imádja.


FORDÍTÁS

Ilāvṛta-varṣán az Úr Śivát Durgā istennő tízmilliárd szolgálóleánya veszi körül és látja el. A Legfelsőbb Úr négyszeres kiterjedése Vāsudeva, Pradyumna, Aniruddha és Saṅkarṣaṇa. Saṅkarṣaṇa, a negyedik kiterjedés kétségtelenül transzcendentális, de mivel pusztító tettei az anyagi világban a tudatlanság kötőerejébe tartoznak, tāmasīként, az Úr olyan formájaként ismerik, akit a tudatlanság kötőereje jellemez. Az Úr Śiva tudja, hogy létének eredeti oka Saṅkarṣaṇa, ezért transzba merülve, a következő mantra éneklésével szünet nélkül rajta meditál.


MAGYARÁZAT

Gyakran láthatunk olyan képet, amelyen az Úr Śiva meditál. Ez a vers elmagyarázza, hogy az Úr Śiva transzba merülve mindig az Úr Saṅkarṣaṇán meditál. Az Úr Śiva az anyagi világ pusztításáért felelős. Az Úr Brahmā megteremti az anyagi világot, az Úr Viṣṇu fenntartja azt, az Úr Śiva pedig elpusztítja. Mivel a pusztítás a tudatlanság kötőerejébe tartozik, az Úr Śivát és imádott Istenségét, Saṅkarṣaṇát szakszóval tāmasīnak nevezik. Az Úr Śiva a tamo-guṇa inkarnációja. Ő és Saṅkarṣaṇa teljes tudással rendelkeznek, és mindketten transzcendentálisak, ezért semmi kapcsolatuk nincs az anyagi természet kötőerőivel    —    a jósággal, a szenvedéllyel és a tudatlansággal    —,    mivel azonban tetteik kapcsolatba hozzák őket a tudatlanság kötőerejével, néha tāmasīnak nevezik őket.