HU/SB 7.10.24


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


24. VERS

śrī-nārada uvāca
prahrādo ’pi tathā cakre
pitur yat sāmparāyikam
yathāha bhagavān rājann
abhiṣikto dvijātibhiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-nāradaḥ uvāca—Nārada Muni mondta; prahrādaḥ—Prahlāda Mahārāja; api—szintén; tathā—ily módon; cakre—végrehajtotta; pituḥ—apjának; yat—bármi; sāmparāyikam—a halála után végzett rituális szertartások; yathā—még úgy is; āha—parancs; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; rājan—ó, Yudhiṣṭhira király; abhiṣiktaḥ—a birodalom trónjára emelték; dvi-jātibhiḥ—a jelen lévő brāhmaṇák által.


FORDÍTÁS

Śrī Nārada Muni folytatta: Prahlāda Mahārāja az Istenség Legfelsőbb Személyisége parancsának megfelelően elvégezte apjáért a rituális szertartásokat. Ó, Yudhiṣṭhira király! A brāhmaṇák irányításával aztán Prahlāda Mahārāját Hiraṇyakaśipu birodalmának trónjára emelték.


MAGYARÁZAT

A társadalom négy csoportra    —    brāhmaṇákra, kṣatriyákra, vaiśyákra és śūdrákra    —    való felosztása nagyon fontos. A versből láthatjuk, hogy noha Prahlāda minden tekintetben tökéletes volt, mégis követte a brāhmaṇák utasításait, akik elvégezték a védikus szertartásokat. A társadalomban tehát lennie kell egy nagyon intelligens vezető rétegnek, akik jól ismerik a védikus tudományt, s éppen ezért úgy vezetik az embereket, hogy kövessék a védikus elveket, s így fokozatosan tökéletessé válhassanak, valamint alkalmassá arra, hogy hazatérjenek, vissza Istenhez.