HU/SB 8.12.44


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


44. VERS

yaṁ mām apṛcchas tvam upetya yogāt
samā-sahasrānta upārataṁ vai
sa eṣa sākṣāt puruṣaḥ purāṇo
na yatra kālo viśate na vedaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yam—akiről; mām—tőlem; apṛcchaḥ—kérdeztél; tvam—te; upetya—közelembe jőve; yogāt—a misztikus yoga végzéséből; samā—évek; sahasra-ante—az ezer végén; upāratam—megszűnve; vai—valójában; saḥ—Ő; eṣaḥ—itt van; sākṣāt—közvetlenül; puruṣaḥ—a Legfelsőbb Személy; purāṇaḥ—az eredeti; na—nem; yatra—ahol; kālaḥ—örök idő; viśate—beléphet; na—sem; vedaḥ—a Védák.


FORDÍTÁS

Amikor ezer esztendő elteltével befejeztem a misztikus yoga gyakorlását, megkérdezted tőlem, ki az, akin meditálok. Itt van hát az a Legfelsőbb Személy, akit az idő nem érhet el, s akit a Védák nem érthetnek meg.


MAGYARÁZAT

Az örök idő mindenhová eljut, ám Isten birodalmába nem léphet be. A Védák szintén képtelen arra, hogy megértsék az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Mindez azt mutatja meg, hogy az Úr mindenható, mindenhol jelen van, és mindent tud.