HU/SB 9.5.1


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

śrī-śuka uvāca
evaṁ bhagavatādiṣṭo
durvāsāś cakra-tāpitaḥ
ambarīṣam upāvṛtya
tat-pādau duḥkhito ’grahīt


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; evam—ily módon; bhagavatā ādiṣṭaḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége utasítására; durvāsāḥ—a nagy misztikus yogī, akit Durvāsānak hívtak; cakra-tāpitaḥ—a Sudarśana cakrától nagyon szenvedve; ambarīṣam—Ambarīṣa Mahārājának; upāvṛtya—megközelítve; tat-pādau—lótuszlábánál; duḥkhitaḥ—nagy gyötrelemmel; agrahīt—megfogta.


FORDÍTÁS

Śukadeva Gosvāmī így szólt: Amikor Durvāsā Muni, aki rettentően szenvedett a Sudarśana cakrától, ezt a tanácsot kapta az Úr Viṣṇutól, nyomban Ambarīṣa Mahārājához sietett. Nagy gyötrelmében a földre roskadt, és megragadta a király lótuszlábát.