View source for HU/Prabhupada 0800 - Marx Károly. Azon gondolkodik, hogyan élvezhetné a munkásosztály, a dolgozók az életet

<!-- BEGIN CATEGORY LIST -->
[[Category:1080 Hungarian Pages with Videos]]
[[Category:Prabhupada 0800 - in all Languages]]
[[Category:HU-Quotes - 1973]]
[[Category:HU-Quotes - Lectures, Srimad-Bhagavatam]]
[[Category:HU-Quotes - in Sweden]]
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<div class="center">
'''<big>[[Vaniquotes:Karl Marx. He is thinking how the laborer, the worker, their senses will be gratified. That is his philosophy|Original Vaniquotes page in English]]</big>'''
</div>
----
<!-- END ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->

<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
{{youtube_right|lfx-9lRFfAA| Marx Károly. Azon gondolkodik, hogyan élvezhetné a munkásosztály, a dolgozók az életet<br/>- Prabhupāda 0800}}
<!-- END VIDEO LINK -->

<!-- BEGIN AUDIO LINK (from English page -->
<mp3player>File:730906S2-STOCKHOLM_clip1.mp3</mp3player>
<!-- END AUDIO LINK -->

<!-- BEGIN VANISOURCE LINK (from English page) -->
'''[[Vanisource:730906 - Lecture SB 05.05.01-8 - Stockholm|730906 - Lecture SB 05.05.01-8 - Stockholm]]'''
<!-- END VANISOURCE LINK -->

<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT (from DotSub) -->
Prabhupāda: Karl Marx. Azon gondolkodik, hogyan élvezhetné a munkásosztály, a dolgozók az életet. Ez a filozófiája. Nem? 

Bhakta: Igen. 

Prabhupāda: Azt gondolja, hogy a kapitalisták fényűzően életet élnek, de miért ne a munkások tegyék ezt, akik valójában dolgoznak? Ez a filozófiája. A középpontban az érzékkielégítés áll. Próbáljátok megérteni. Az egész világ különböző szempontok szerint tevékenykedik, de a lényeg az érzékkielégítés. Ez minden. Bárki, a jelenlévők közül van valami ellenvetése? Ám Ṛṣabhadeva azt mondja itt, hogy nṛloke kaṣṭān kāmān arhate, na arhate. Na ayam deho deha-bhājāṁ nṛloke kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye ([[Vanisource:SB 5.5.1|SB 5.5.1]]) Ilyen kemény munkát a kutyák és disznók végeznek. Azt jelenti-e ez, hogy dolgoznunk kell, hogy bár emberi létformát kaptunk, de úgy kell dolgoznunk, mint a kutyák és a disznók? Az emberek valójában ezt teszik. Ennél semmivel nem többet. A kutyák és a disznók éjt nappallá téve ugyanazt teszik: hogyan egyenek, aludjanak, hogyan éljenek nemi életet és hogyan védekezzenek. Az ember is ugyanígy dolgozik, csak a címke más. Nacionalizmus, szocializmus, ilyen izmus, olyan izmus, de a tetteik, a kutyák, a disznók tevékenysége, illetve az úgynevezett civilizált emberi társadalom tetteinek lényege ugyanaz. Ṛṣabhadeva tehát azt mondja, a kutyák és a disznók olyan keményen dolgoznak az érzékkielégítésért, ám az emberi létforma nem erre való. Másra van. 

A modern civilizáció embere nem tudja ezt. A modern ember, a modern társadalom nem tud erről. Egyszerűen azt gondolják, „Igen, a kutya az utcán alszik. Nekünk viszont szép ház kell, nagyon szép lakás, nagyon szép ágy. Így fejlődik a civilizáció. Máskülönben primitívek maradnánk, ha ugyanezen a szinten maradunk, ha bárhol elalszunk, bútor és más dolgok nélkül...” Végül is a lényeg az alvás, semmivel nem több. És mi is eszünk, és szeretkezünk. Akkor a kérdés, hogy mit mondasz, mire való az emberi élet? A válasz, hogy tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ śuddhyed ([[Vanisource:SB 5.5.1|SB 5.5.1]]) Az emberi élet a tapasyára való. A tapasya lemondást jelent. Elutasítást. A macskák és a kutyák elégedettek, ha többet esznek, azt gondolják, élvezik. Manapság az emberek szintén így vannak. Oly sok ízfokozót használnak és isznak. Láttuk ezt a repülőgépen. Evés előtt bort szolgálnak fel, hogy nagy legyen az étvágyuk, hogy sokat, nagyon sokat egyenek. Észrevettétek? 

Bhakta: Igen. 

Prabhupāda: Igen, ez tehát az ő élvezetük. De Ṛṣabhadeva vagy a śāstra azt mondja, „Nem, nem! Egyáltalán nem szabad enned. Ez számodra a tökéletesség!” Csak figyeljétek! Ezek, ezek az állat-szerű emberek, olyan sokat esznek, élveznek, de a te dolgod, hogy csökkentsd, addig, amíg lehet, majd a végén semmi evés. Felkészültek-e erre az emberek? Nem. Nagyon nehéz dolog. De ez a cél. Ezért azt fogjátok látni, hogy akik a lelki fejlődést akarják... Pont mint Raghunātha Dāsa Gosvāmī. Raghunātha Dāsa Gosvāmī nagyon gazdag ember fia volt. Az apja és a nagybátyja is nagyon gazdag volt... Ötszáz évvel ezelőtt a bevételük évente elérte tizenkét lakh rúpiát. Egy lakh, százezer rúpia... Úgy gondolom, manapság ennek a százezerszerese lenne az értéke.
<!-- END TRANSLATED TEXT -->