HU/SB 3.5.40: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
mNo edit summary
 
Line 40: Line 40:
Az odaadó szolgálat nem szentimentális és nem is anyagi folyamat. Ez a valóság útja, amelyet követve az élőlény elérheti a transzcendentális boldogságot: megszabadul a háromféle anyagi gyötrelemtől    –    a test és az elme, a többi élőlény és a természeti csapások okozta gyötrelmektől. Mindenki, akit az anyagi lét feltételekhez köt    –    legyen az ember, állat vagy félisten    –,    arra kényszerül, hogy szenvedjen az ādhyātmika (a test és az elme okozta), az ādhibautika (a más élőlények okozta) és az ādhidaivika (a természetfeletti erők okozta) fájdalmaktól. Boldogsága nem más, mint verejtékes küzdelem, hogy megszabaduljon a feltételekhez kötött élet gyötrelmeitől. A meneküléshez azonban csak egyetlen út vezet: el kell fogadnia az Istenség Legfelsőbb Személyisége lótuszlábának menedékét.
Az odaadó szolgálat nem szentimentális és nem is anyagi folyamat. Ez a valóság útja, amelyet követve az élőlény elérheti a transzcendentális boldogságot: megszabadul a háromféle anyagi gyötrelemtől    –    a test és az elme, a többi élőlény és a természeti csapások okozta gyötrelmektől. Mindenki, akit az anyagi lét feltételekhez köt    –    legyen az ember, állat vagy félisten    –,    arra kényszerül, hogy szenvedjen az ādhyātmika (a test és az elme okozta), az ādhibautika (a más élőlények okozta) és az ādhidaivika (a természetfeletti erők okozta) fájdalmaktól. Boldogsága nem más, mint verejtékes küzdelem, hogy megszabaduljon a feltételekhez kötött élet gyötrelmeitől. A meneküléshez azonban csak egyetlen út vezet: el kell fogadnia az Istenség Legfelsőbb Személyisége lótuszlábának menedékét.


Kétségtelenül helytálló az az érv, hogy amíg az ember nem tesz szert megfelelő tudásra, addig nem képes megszabadulni az anyagi gyötrelmektől. Ám mivel az Úr lótuszlába transzcendentális tudással teljes, elfogadásával teljesül ez a feltétel. Erről az Első Énekben ([[SB1.2.7| SB1.2.7 ]]) már beszéltünk:
Kétségtelenül helytálló az érv, hogy amíg az ember nem tesz szert megfelelő tudásra, addig nem képes megszabadulni az anyagi gyötrelmektől. Ám mivel az Úr lótuszlába transzcendentális tudással teljes, elfogadásával teljesül ez a feltétel. Erről az Első Énekben ([[HU/SB 1.2.7|SB 1.2.7]]) már beszéltünk:


vāsudeve bhagavati
:''vāsudeve bhagavati
bhakti-yogaḥ prayojitaḥ
:''bhakti-yogaḥ prayojitaḥ
janayaty āśu vairāgyaṁ
:''janayaty āśu vairāgyaṁ
jñānaṁ ca yad ahaitukam
:''jñānaṁ ca yad ahaitukam
 
Vāsudeva, az Istenség Személyisége odaadó szolgálatában nincs hiány a tudásban. Maga az Úr gondoskodik arról, hogy eloszlassa a tudatlanság sötétségét a bhakta szívéből, s ezt a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 10.10|BG 10.10]]) is megerősíti:
 
:''teṣāṁ satata-yuktānāṁ
:''bhajatāṁ prīti-pūrvakam
:''dadāmi buddhi-yogaṁ taṁ
:''yena mām upayānti te


Az empirikus filozófiai elmélkedés nem enyhíti az anyagi lét háromféle szenvedését. Ha valaki csak a tudás megszerzésére törekszik, s nem adja át magát az Úrnak, azzal csupán értékes idejét vesztegeti.
Az empirikus filozófiai elmélkedés nem enyhíti az anyagi lét háromféle szenvedését. Ha valaki csak a tudás megszerzésére törekszik, s nem adja át magát az Úrnak, azzal csupán értékes idejét vesztegeti.

Latest revision as of 09:54, 15 March 2019


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


40. VERS

dhātar yad asmin bhava īśa jīvās
tāpa-trayeṇābhihatā na śarma
ātman labhante bhagavaṁs tavāṅghri-
cchāyāṁ sa-vidyām ata āśrayema


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

dhātaḥ–ó, atyánk; yat–mert; asmin–ebben; bhave–anyagi világ; īśa–ó, Urunk; jīvāḥ–az élőlények; tāpa–gyötrelmek; trayeṇa–a három által; abhihatāḥ–mindig gyötörve; na–soha; śarma–boldogságban; ātman–önvaló; labhante–nyer; bhagavan–ó, Istenség Személyisége; tava–Tiéd; aṅghri-chāyām–lábaid árnyéka; sa-vidyām–tudással teli; ataḥ–elnyerni; āśrayema–menedék.


FORDÍTÁS

Ó, Atyánk! Ó, Urunk! Ó, Istenség Személyisége! Az élőlények az anyagi világban sohasem lehetnek boldogok, mert örökké a háromféle gyötrelem sújtja őket. Lótuszlábad árnyékánál találnak hát menedéket, amely tudással teli, s mi is annak menedékét keressük.


MAGYARÁZAT

Az odaadó szolgálat nem szentimentális és nem is anyagi folyamat. Ez a valóság útja, amelyet követve az élőlény elérheti a transzcendentális boldogságot: megszabadul a háromféle anyagi gyötrelemtől    –    a test és az elme, a többi élőlény és a természeti csapások okozta gyötrelmektől. Mindenki, akit az anyagi lét feltételekhez köt    –    legyen az ember, állat vagy félisten    –,    arra kényszerül, hogy szenvedjen az ādhyātmika (a test és az elme okozta), az ādhibautika (a más élőlények okozta) és az ādhidaivika (a természetfeletti erők okozta) fájdalmaktól. Boldogsága nem más, mint verejtékes küzdelem, hogy megszabaduljon a feltételekhez kötött élet gyötrelmeitől. A meneküléshez azonban csak egyetlen út vezet: el kell fogadnia az Istenség Legfelsőbb Személyisége lótuszlábának menedékét.

Kétségtelenül helytálló az érv, hogy amíg az ember nem tesz szert megfelelő tudásra, addig nem képes megszabadulni az anyagi gyötrelmektől. Ám mivel az Úr lótuszlába transzcendentális tudással teljes, elfogadásával teljesül ez a feltétel. Erről az Első Énekben (SB 1.2.7) már beszéltünk:

vāsudeve bhagavati
bhakti-yogaḥ prayojitaḥ
janayaty āśu vairāgyaṁ
jñānaṁ ca yad ahaitukam

Vāsudeva, az Istenség Személyisége odaadó szolgálatában nincs hiány a tudásban. Maga az Úr gondoskodik arról, hogy eloszlassa a tudatlanság sötétségét a bhakta szívéből, s ezt a Bhagavad-gītāban (BG 10.10) is megerősíti:

teṣāṁ satata-yuktānāṁ
bhajatāṁ prīti-pūrvakam
dadāmi buddhi-yogaṁ taṁ
yena mām upayānti te

Az empirikus filozófiai elmélkedés nem enyhíti az anyagi lét háromféle szenvedését. Ha valaki csak a tudás megszerzésére törekszik, s nem adja át magát az Úrnak, azzal csupán értékes idejét vesztegeti.